Könnyen lehet, hogy az emberiség kultúrája is egészen máshogy alakul, ha a dinoszauruszok nem halnak ki. Persze az is kérdés, hogy egyáltalán létezne-e emberiség, ha egykoron nem csapódik a Földnek egy hatalmas aszteroida, de ez másik történet. Ami viszont sokkal érdekesebb, az az, hogy Kolumbiában, Panamában és Peruban olyan megkövesedett szőlőmagokat találtak a tudósok, amikből a növény története is kiolvasható.

A megkövesedett magok kora 19 és 60 millió év közé tehető – írja a CNN. Ez azért is fontos, mert az említett aszteroida nagyjából 66 millió évvel ezelőtt találta el a Földet, kipusztítva ezzel a dinoszauruszokat, és lehetőséget adva, hogy más növények és állatok foglalják el a bolygót. A Nature Plants című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az egyik újonnan felfedezett mag a szőlő legrégebbi jelenlétének példája a nyugati féltekén.

Fabiany Herrera, chicagói Field Museum tudósa, a tanulmány vezető szerzője szerint a most megtalált magok csupán néhány millió évvel fiatalabbak, mint amire a bolygó keleti felén bukkantak a tudósok. Ez azért is fontos, mert jól mutatja: a dinoszauruszok kihalása után a növény valóban terjeszkedni kezdett a bolygón. És mivel az emberiség kultúrája az évezredek során összefonódott a borral, így a kataklizma nagyon fontos jelentőséggel bírt az emberiség történetének alakulásában.

Az eddigi legrégebbi szőlőmagot Indiában találták meg, és az elemzések szerint 66 millió éves. Herrera ebből kiindulva kezdte el a nyugati féltekén keresni a megkövesedett magokat, ami kifejezetten nehéz munka volt, ugyanis előtte még soha senki nem bukkant ott ilyen leletre. Végül az Andokban, 2022-ben találta meg csapatával az elsőt, ami 60 millió éves lehet, így a legrégebbi a bolygó ezen részén.

e! – megkövesedett szőlőmag

Fabiany Herrera / Pollyanna von Knorring

Az újonnan felfedezett fajt Lithouva susmaniinak nevezték el. A későbbiekben további kilenc hasonló leletre bukkantak, majd miután sikerült a magokat összekötni a modern szőlőfajtákkal, a csapat rájött, hogy a növények terjedését valami lehetővé tette.

De mi köze ennek a dinoszauruszokhoz?

A kutatók szerint a dinoszauruszok korában sokkal nyitottabbak voltak az erdők, mert a hatalmas lényeg kidöntötték a fákat. Az eltűnésük után azonban a lombkorona záródott, így nagyon kevés fény jutott el a talajhoz. Itt az előnyt a futó növények élvezhették, amelyek eljuthattak a fák lombkoronájáig, hogy ott napfényhez jussanak. A kutatók szerint ebben az időben jelentek meg az első szőlők is.

Ezzel párhuzamosan a madarak és az emlősök segítettek abban, hogy a szőlőmagok egyre nagyobb területen terjedjenek el.

A szakemberek szerint nem világos, hogy a szőlő miért tűnt el Közép- és Dél-Amerikából, az viszont egyértelműen látszik, hogy egy rendkívül szívós növényről van szó, ami próbált mindenáron túlélni és alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Herrera a jövőben további példákat szeretne keresni a fosszilis növényekre, például a napraforgóra, az orchideára és az ananászra, hogy megtudja, léteztek-e az ősi trópusi erdőkben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.