Komoly jogi procedúra vette kezdetét hétfőn az Egyesült Államokban. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice, DOJ) Virginia államban citálta bíróság elé a Google-t, miután azzal vádolja a vállalatot, hogy monopol helyzetben van a piacon. Ezúttal azonban nem az internetes kereső van a fókuszban, hanem a cég egy másik dominanciája, ami az online hirdetési piacot tarolta le és uralja.
Az eljárás azután indult meg a vállalat ellen, hogy már két ízben sikerült bizonyítani, hogy a Google monopolhelyzetben van: a cég internetes keresője, valamint az androidos Play Áruház esetében is ezt állapította meg a bíróság. Julia Tarver Wood, a DOJ-t képviselő ügyvéd az AP beszámolója szerint úgy fogalmazott, már egyetlen monopolhelyzet is rendkívül rossz hatással van a piacra, a Google esetében azonban kimondható, hogy három ilyenről van szó – utalva a fent említett két ítéletre.
A minisztérium azzal vádolja a Google-t, hogy gyakorlatilag lenullázta a versenyt a hirdetési piacon azzal, hogy a kiadóknak, a hirdetőknek és a közvetítőknek is olyan csúcstechnológiás eszközöket kínál, ami megkönnyíti az online hirdetések feladását. Hogy mi ezzel a probléma? Az, hogy mivel a Google gyakorlatilag megkerülhetetlen szereplője az online hirdetési piacnak, így minden egyes hirdetői dollárból 30 cent a vállalat zsebébe vándorol.
Wood szerint mivel a Google a hirdetési piac mindkét oldalán ott van, így úgy profitál a hirdetésekből, hogy miközben a hirdetők többet költenek, a webhelyek kevesebbet keresnek. Ezzel szemben egy nyitott piacon nemcsak az árak versenyeznének egymással, de innovatívabb technológiákat lehetne bevezetni. Az ügyvéd úgy látja, a Google szándékosan alakította így a piacot, hogy saját magát hozza helyzetbe a hirdetési aukciók szabályaival – írta a The Washington Post.
Wood úgy látja, a kiadói oldal joggal volt emiatt dühös, ugyanis a cég monopolhelyzete miatt tehetetlen volt. A következő hetekben több kiadó vezetője is tanúként áll majd a bíróság elé, hogy elmagyarázzák, miként működött a Google piaci erőfölénye.
Az Ars Technica szerint a mostani pernek lehet a legnagyobb következménye a Google működésére nézve. Bár korábban már két ügyben is kimondta a bíróság, hogy a vállalat monopol helyzetben van, a DOJ egyelőre nem nyújtott be olyan javaslatot, ami ezeket a helyzeteket orvosolná. Erre várhatóan decemberben kerülhet sor, a bíróság pedig 2025 augusztusában mondhat majd ítéletet. A DOJ a hirdetésekkel kapcsolatban azonban nagyon világos állásponton van:
arra fogja kérni a bíróságot, hogy rendelje el a Google Ad Manager szolgáltatásának leválasztását az anyacégről.
Ez az, ami a különböző téglalapalakú hirdetések megjelenítéséért felelős a weboldalakon.
Mivel a legnyilvánvalóbb kérés az lehet a Google felé, hogy értékesítse az online hirdetési üzletágának egy részét, a szakértők úgy vélik, ez a tárgyalás nagyobb kárt okozhat a cégnek, mint a másik kettő. A vállalat minden évben dollármilliárdokat keres az online hirdetésekkel, ennek a bevételnek az elvesztése rendkívül érzékenyen érintené a vállalatot.
A legszélsőségesebb esetben a Google-t fel kellene darabolni, és külön cégbe kellene áttenni a keresési és az online hirdetési üzletágakat.
A Google a pert megelőző napon egy közleményt tett közzé, amelyben azt írja, a hirdetési üzletág feldarabolása problémát jelenthet az ügyfelei számára, mivel a rendszer jelenleg egyszerű, megfizethető és hatékony. Emellett azt is kiemelte a cég, hogy a Google árai jelenleg alacsonyabbak az iparági átlagnál, ami épp azt mutatja, hogy a cég nincs monopol helyzetben – vagy legalábbis nem él vissza a piaci erőfölényével. A per elvesztése azt jelentené, hogy a hirdetések megdrágulnak, ami nehéz helyzetbe hozná a vállalkozásokat.
A Google vezető ügyvédje, Karen Dunn a bíróságon azzal érvelt, hogy a vállalat jelenleg is versenyben van több nagyobb és kisebb céggel, és ha a bíróság feldarabolná a vállalatot, akkor a keletkező űrt minden bizonnyal egy másik cég töltené be, ami ugyanilyen helyzetben lenne, mint most a Google.
Dunn szerint az alacsony hirdetési árak és a több megjelenő hirdetés miatt a piac jelenleg működik, ha azonban felborul a jelenlegi rend, akkor az árak emelkedni fognak, a megjelenítés hatékonysága pedig romlani fog. Szerinte ezek az utolsó dolgok, amikre most az amerikai gazdaságnak szüksége van.
A DOJ azonban azzal érvelt a bírósági beadványában, hogy a lapkiadóknak vagy több hirdetést kellett megjeleníteniük, vagy fizetőfal mögé kellett tenniük a tartalmaikat, ha nem akartak veszteségessé válni.
Valószínűleg még évekbe telik, mire az ügy végére pont kerül, a per elvesztése esetén ugyanis a Google minden bizonnyal fellebezést nyújt majd be. Ez nem csoda, hiszen egyfelől jelentős mennyiségű pénzt veszítene a vállalat a 200 milliárd dolláros üzletági bevételéből, másfelől pedig a kiadók is perre mennének a céggel, és valószínűleg hatalmas kártérítést követelnének az eddigi alkalmazott rendszer miatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
