Sokat hallani a koronavírus-világjárvány késői hatásairól, elsősorban egészségügyi szempontból. Azonban a Covid másképpen is hatást gyakorolt a mindennapi életre.
Vitathatatlanul nehéz évek voltak, de talán bízhatunk abban, hogy magunk mögött hagyhattuk a Covid-19 járványt, miután a vírus megszelídült, és viszonylag egyszerűen kezelhető kórokozóvá vált. Ettől függetlenül a Covidnak vannak hosszú távú hatásai is, és nem csupán egészségügyiek.
A Clemson Egyetem és a Kaliforniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy az amerikaiak naponta nagyjából egy órával (51 perccel) többet vannak az otthonukban 2019-hez képest. Tanulmányukból az is kiderült, hogy a járvány óta az emberek kevesebb időt töltenek a munkában, kevesebbet vásárolnak, és ugyanez igaz a társasági életükre is. Naponta átlagosan 12 perccel kevesebb időt fordítanak a közlekedésre, utazásra.
A kutatók mintegy 34 ezer amerikai felnőtt bevonásával végezték a felmérést. 2019 és 2024 közötti mobilitási trendeket vizsgáltak, viszont 2020-at kihagyták, mert azt az évet igen súlyosan érintette a járvány. Ami érdekes: az otthon maradás tendenciája a járvány után is megmaradt, mivel a 2023-as otthonon kívüli idő gyakorlatilag nem változott 2022-hez képest. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy bár a járvány adott egyfajta löketet mindehhez, azonban a megnövekedett otthon töltött idő nem csupán a pandémia számlájára írható. Már korábban is voltak jelei az „otthonokba történő visszahúzódásnak”, amihez hozzájárult a technológiai fejlődés, például a nagy sebességű internet, a streaming platformok és az e-kereskedelem. A Covid-járvány azonban felerősítette ezt a fajta életmódváltást.
E megváltozott viselkedésnek pozitív és negatív hatásai egyaránt vannak. Ha valaki több időt tölt otthon, akkor kevesebb időt kell ingázással töltenie, amivel csökkenthető az üzemanyagköltség és a károsanyag-kibocsátás. A kevesebb utazás maga után vonja a kiterjedt közlekedési infrastruktúra iránti keresletet esését is, ami viszont csökkentheti az útbővítés költségeit. Egyértelmű a megtakarítás.
Másfelől viszont azzal, hogy az emberek több időt töltenek otthon, és kevesebb lehetőségük lesz a személyes interakciókra, a társadalmi elszigeteltség problémává válhat, ez a „begubózó” tendencia hatással lehet a mentális egészségre. Az embereknek általában kevesebb lehetőségük van kapcsolatokat építeni a közvetlen családon vagy közeli barátokon kívül, és elhanyagolják a meglévő kapcsolatokat.
Összességében a mostani kutatás eredményei számos szinten érintik az embereket és a társadalmat, a pszichológiától kezdve a szociológián át a közgazdaságtanig. A kutatók, akik egyébként várostervezők, úgy gondolják, hogy az a tény, hogy az emberek többet vannak otthon, számos várostervezési és közlekedési politika újragondolását teszi szükségessé, emellett fel kell hívni a figyelmet a mentális kihívásokra is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
