Meglepő különbségekre derítettek fényt a kutyafajták szaglási képességében az ELTE Etológia Tanszék kutatói – számolt be az ELTE TTK Biológiai Intézet honlapja.
A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent kutatás több mint ötszáz különböző fajtájú kutya szaglási képességét vizsgálta, és arra kereste a választ, hogy az eredetileg szaglásra, együttműködésre vagy mindkettőre szelektált fajták között van-e különbség a keresési teljesítményben.
A teszt során a kutyáknak egy cserépsor egyik eleme alatt elrejtett jutalomfalatot kellett megtalálniuk, tréning nélkül, csak a természetes táplálékszerző ösztönükre hagyatkozva. A feladat három nehézségi szintből állt, a harmadik szintet teljesítők voltak a legjobbak. A kísérletvezető azt figyelte, hogy a kutya jelzett-e valamelyik cserépnél, és hogy a valóban a jutalomfalatot rejtő cserépnél jelzett-e.
biologia.elte.hu
A teszten a terelésre szelektált border collie-k jobban teljesítettek, mint a golden retrieverek, a vizslák vagy a basset houndok/vérebek, amelyeket hagyományosan vadászatra, azaz részben szaglóképességre szelektáltak. Gyorsaság tekintetében viszont a beagle-k győztek, ők hamarabb találták meg az elrejtett jutalomfalatot, mint a border collie-k, basset houndok/vérebek, golden retrieverek, labradorok és cocker spánielek.
Vagyis a magasabb szinten képzett kutyák nem teljesítettek jobban, sőt lassabban találták meg a jutalomfalatot a feladat során. „Az eredmények azt mutatták, hogy a funkcionális kategóriák szerinti fajtacsoportok között nem volt különbség a sikerességben, viszont az egyes fajták teljesítménye jelentősen eltért egymástól. Ez arra utal, hogy a szaglási képességet inkább a fajtaspecifikus tulajdonságok befolyásolják, mint a tágabb fajtacsoportok jellemzői” – fogalmazott Salamon Attila, a tanulmány egyik szerzője.
