Komoly bejelentést tett a NASA még 2017 elején: hét Föld-szerű bolygót találtak a tudósok egy közeli naprendszerben. A TRAPPIST-1 rendszer alig 40 fényévre található a Földtől – ez ugyan rendkívül nagy távolság, de kozmikus mértékben lényegében elenyésző –, a szakemberek pedig azóta vizsgálják őket, hátha az életre utaló nyomokra bukkannak.

A legújabb eredmények azt mutatják, hogy ezek a bolygók bőségesen tartalmazhatják az élet egyik legfontosabb elemét: a vizet.

A tudósok a felfedezés óta vitatkoznak arról, hogy a TRAPPIST-1 rendszerben található bolygók lakhatóak-e. A Proxima Centauri rendszerhez és Föld-szerű bolygójához (Proxima b) hasonlóan a vita középpontjában az áll, hogy a szülőcsillaguk egy M-típusú vörös törpecsillag. Az ilyen csillagok kisebbek és hidegebbek, mint a Nap, és hajlamosak a fler nevű jelenséget produkálni. A fler a csillagtevékenység egyik megjelenési formája: a légköre egy korlátozott részének hirtelen (percek alatti) erős kifényesedése a röntgentartományban és esetleg más hullámhosszokon. Ez nagy energiájú sugárzást bocsát a bolygókra.

Egy másik fontos kérdés az élet kutatása kapcsán, hogy van-e víz a rendszerben. A Science Alert azt írja, a korábbi eredmények arra utaltak, hogy a vörös törpék körül keringő bolygókon sok víz lehet, de elképzelhető, hogy nem sokáig tudják megtartani azt. Ezeket az eredményeket más kutatások is alátámasztották már, amelyek kimutatták, hogy ezekről a bolygókról nagy mennyiségű víz szivárog az űrbe, amit a gazdacsillagok intenzív UV-sugárzása okoz.

A Washingtoni Egyetem asztrobiológusa, Trent Thomas és csapata nemrég a James Webb űrteleszkóp (JWST) legújabb adatait vizsgálta meg, és jutott igen érdekes eredményre. Az erről szóló publikáció az arXiv preprint szerveren jelent meg.

A JWST legújabb megfigyelései a TRAPPIST-1 c-vel kapcsolatban kizárták a sűrű szén-dioxid légkör létezését, ami arra utal, hogy a bolygó nem annyira hasonlít a Vénuszhoz, mint azt korábban gondolták. Ami azonban ennél is fontosabb, az adatok nem zárták ki a vízgőz vagy az oxigén jelenlétét. A csapat szerint ahhoz, hogy a légkörben folyamatosan jelen legyen a vízgőz valamilyen forrása, például vulkáni gázkiáramlásra van szükség.

A kutatók emiatt egy gázkiáramlási modellt építettek a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars alapján, majd a rendszer geokémiájáról ismert adatok alapján szűkítették a lehetséges forgatókönyvek számát. Az eredmények azt mutatták, hogy mind a hét planéta esetében a gázkiáramlás sebessége a földi 0,03–8-szorosa lehet. Azt is megállapították azonban, hogy a magma beáramlási sebessége (a magma bolygón keresztüli mozgásának sebessége) a Marséhoz lehet hasonló.

Bár vannak arra utaló jelek, hogy a Mars felszíne alatt még mindig van magma, a bolygót vulkáni szempontból halottnak tekintik a tudósok. Ugyanez igaz lehet a TRAPPIST-1 bolygóira is.

Az eredmények mindezek mellett arra utalnak, hogy a bolygók köpenye viszonylag száraz lehet – nagyjából olyan, mint amilyen a Földé is. A kutatók összegzése szerint tehát a TRAPPIST-1 lakható zónájában keringő bolygók vulkanikusan inaktívak, és változó mennyiségű vízzel rendelkeznek, a potenciális „vízi világoktól” a kopár sziklás világokon át az óceánokkal borított, Földhöz hasonló bolygókig.

Ha ez valóban így van, akkor az élet egyik feltétele jelen lehet a bolygón. Más kérdés, hogy vajon valóban kialakulhatott-e az élet ezeken a planétákon. Erre a kérdésre valószínűleg még sokáig nem lesz válasz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.