Nemcsak a szén-dioxid jelenti az egyetlen problémát a globális felmelegedés szempontjából. A metán szintén egy üvegházhatást kiváltó gáz, ami ráadásul 80-szor erősebben melegíti a bolygót, mint a szén-dioxid. Számos helyről kerülhet a légkörbe ilyen gáz, az egyik legismertebb forrást pedig a tehenészetek jelentik. Kaliforniában a tejgazdaságok jelenti a metán elsődleges forrását, ami főként a trágya kezelésének tudható be.

A Kaliforniai Egyetem kutatóinak új tanulmánya most megerősítette, miként lehetne a kibocsátást jelentős mértékben csökkenteni. A szakemberek szerint a tejüzemek emésztői, amelyek lezárt trágyatavak képesek megkötni a metánt, így 80 százalékkal is csökkenhet az expozíció. Az erről szóló tanulmány a Global Change Biology Bioenergy című tudományos folyóiratban jelent meg.

A kutatók egy családi vállalkozásban működő tejgazdaságot figyeltek meg Tulare megyében, ami az Egyesült Államok legnagyobb tejtermelő megyéje. Egy nagy pontosságú gázérzékelőkkel felszerelt furgont használtak a metánszint mérésére még azelőtt, hogy a gazdaság 2021-ben telepítette a fermentort. A mérést a telepítés után is elvégezték.

A csapat két év alatt több száz adatgyűjtést végzett el. A mobil légköri mérések a lehető legpontosabb képet adták arról, hogyan teljesítenek a fermentorok valós üzemi körülmények között. Kezdetben a rendszerben voltak ugyan szivárgások, ám az azt üzemeltető California Bioenergyvel közösen sikerült ezeket megoldani, így a kibocsátás mértéke meredeken csökkent.

Chelsea Preble / UC Berkeley

A vízzel töltött gödrökben tárolt trágya metánt szabadít fel, amikor oxigén nélkül bomlik le. A fermentorok ezt úgy akadályozzák meg, hogy membránokkal fedik le a gödröket. Ezek a bennük lévő gáz segítségével csapdába ejtik a metánt, amelyet aztán megtisztítanak és üzemanyagként hasznosítanak újra. Sok hasonló rendszer a befogott gázzal olyan teherautók üzemeltetését teszi lehetővé, amelyek egyébként dízellel működnének.

A szakemberek szerint bár a technológia rendkívül hatékony, vannak korlátai. Nem csökkentik például a szintén káros ammónia vagy a finom részecskék kibocsátását, amelyek mind befolyásolják a levegő minőségét. Ráadásul a rendszer telepítése a kisebb gazdaságok számára anyagilag nem biztos, hogy megtérül – írja az Interesting Engineering.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.