Megköti a metán 80 százalékát, üzemanyagot csinál belőle egy új megoldás
A Kaliforniai Egyetem mérnökei egy olyan rendszer kifejlesztésében vettek részt, ami segít mérsékelni a tehenészetek környezetkárosító hatását.
A Kaliforniai Egyetem mérnökei egy olyan rendszer kifejlesztésében vettek részt, ami segít mérsékelni a tehenészetek környezetkárosító hatását.
Senki nem tudja, hogy az állat hogyan jutott be az épületbe, és azon belül is a harmadik emeletre.
Az állatok gazdája kórházba került, annak férje pedig nem volt hajlandó gondoskodni róluk, így azok a környező földeken próbáltak élelmet keresni, megkárosítva az ottani gazdákat.
Az önkormányzat megszorításokat vezetett be, törölték az összes rendezvényt, és felfüggesztették a támogatások kifizetését.
Súlyosabb és kevésbé súlyos fertőzések miatt is aggódhatnak az állattenyésztők ezekben a hónapokban. Van, amihez már hozzászoktak, van, ami fél évszázad után került elő váratlanul, és van, ami még csak fenyegetés, de elkerülhetetlennek tűnik. Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis és kéknyelv betegség – íme a haszonállatokat leginkább tizedelő kórok, és a velük kapcsolatos, hol jobban, hol rosszabbul működő védekező reflexek.
Csak ezen a helyszínen 875 szarvasmarhával végeztek.
Egy rábapordányi állattartó telepen jelent meg a ragadós száj- és körömfájás betegség vírusa, a marhaállományt felszámolják és elkezdték a kontaktkutatást.
Az agrárközgazdász szerint a kormány késve lépett fel a vírus kezelésénél.
A határnál található ellenőrzőpontok mellett megtiltják a fertőzött területekről származó különböző húskészítmények és nyers tej behozatalát.
A látogatási tilalom közel három hétig fog tartani.
Nagy István agrárminiszter állítja, hogy hétvégén sem áll meg a munka, a törzs szombaton is ülésezik.
Katonákkal őrzött faluk, munkahelyükön ragadt tömegek, borzalmas „kézmosodák” jellemezték a hatvanas évek nagy járványát, amely anyagilag is hatalmas veszteség volt az ágazatnak. És persze már akkor is az volt a nagy kérdés: nyitva lehet-e a kocsma?
Az ország teljes területén tilos lesz a járványra fogékony fajokat bemutató vásár és kiállítás szervezése.
Szerda reggel megkezdték a Levél településen tartott állomány vakcinázását annak érdekében, hogy a telep felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. A több ezer állat leölése napokon belül megkezdődik.
Fél évszázad után idén március elején ismét kitört Magyarországon a párosujjú patásokat – a szarvasmarhákat, sertéseket, juhot, kecskét, sőt a vadon élő őzeket, szarvasokat, vaddisznókat is – fenyegető, rendkívül ragályos betegség, emiatt szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be.
Eddig 1700 szarvasmarhát kell leölni Kisbajcson a ragadós száj- és körömfájásos megbetegedések miatt. A kórokozó nem véletlenül kapta a ragadós melléknevet: rendkívül fertőző, és a hazai nem szárnyas haszonállatok zömére kockázatot jelent. Állattartók tízezrei aggódhatnak állatok százezreiért. A betegség globálisan 28 milliárd dolláros kárt okoz, nem véletlen a szigorú intézkedések sora, és az, hogy az érintett telepet a miniszterelnök is csak kívülről nézhette meg.
Több alkalommal a síneken kötöttek ki az állatok, a gázolást pedig nem lehetett elkerülni.
Köztudott, hogy az állatok közelségének terápiás hatása is lehet, lovak, kutyák, macskák, sőt még nyulak is alkalmasak arra, hogy bizonyos esetekben kiegészítsék a pszichoterápiát és a kognitív viselkedésterápiát. Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a szarvasmarhák hogyan teljesítenek ilyen szerepben, és milyen hatással van rájuk, ha terápiás állattá válnak.
A japán állattenyésztők szerint a szarvasmarhák már annyira szenvednek a vérszívóktól, hogy az a szaporodásukra is negatívan hat. Szerencsére filléres megoldással tudtak segíteni a problémán.
Állandó a konfliktus a farmerek és a szarvasmarha-pásztorok között a térségben.