Az emberiség történetének első olyan eszköze lehet a Voyager–1 űrszonda, ami eléri a Földtől az 1 fénynap távolságot.
A világtörténelem leggyorsabban közlekedő tárgya a NASA űrszondája, a Parker Solar Probe, ami 2024. december 24-e óta mondhatja el ezt magáról. Az eszköz szédítő, 692 000 km/h sebességgel repült, míg az emberi űrutazás eddigi legnagyobb sebességét az Apollo–10 űrhajósai érték el: ez egy jóval szerényebb, 39 937 km/h-s sebesség volt.
Bár ezek rendkívülinek tűnnek, minden csak viszonyítás kérdése. Persze, a hétköznapi utazási sebességhez viszonyítva valóban szédítőek a rekordok, a fény sebességéhez képest viszont eltörpülnek. Utóbbi egyébként 1 080 000 000 km/h.
Mivel a világűr borzalmasan nagy, egy ponton túl már nem a jól ismert hosszmértékekkel adják meg a szakemberek a távolságokat, hanem fényévben, ami azt mutatja, hogy az adott távolságot mennyi idő alatt tenné meg a fény. Míg a Napból elinduló fény körülbelül 8 perc 20 másodperc alatt éri el a Földet, addig az Apollo–10 sebességével az ember 155 nap alatt jutna el a csillagig.
Ez már önmagában is jól példázza, milyen elképesztően lassú az ember, az igazán látványos példát erre azonban 2026 végén láthatja majd meg az emberiség. A Voyager–1 lesz ugyanis az első ember alkotta szerkezet, ami egy fénynapnyira lesz a Naptól.
Az 1977-ben felbocsátott űrszonda jelenleg is úton van, és körülbelül 166 csillagászati egységre távolodott el a Földtől – 1 csillagászati egység a Nap–Föld távolságot jelöli. A szerkezet már átlépte a helioszférát, és talált is egy 50 000 Celsius-fokos falat a Naprendszer határánál. Ahhoz, hogy a szakemberek üzenetet küldjenek neki, 23 óra 5 perc és 36 másodpercre van szükség, ennyi idő alatt ér ugyanis célba a rádiójel, ami fénysebességgel utazik. Ez jól mutatja, hogy mennyire nehéz megjavítani az eszközt, ha beüt a baj. Márpedig beszokott.
Bár már nagyon közel jár ahhoz, hogy elérje az egy fénynapnyi távolságot, a jelenlegi, körülbelül 61 195 km/h-s sebességével még mindig több mint egy év kell ehhez. Ez egyébként akkor fog bekövetkezni, ha a Földtől már 25,9 milliárd kilométerre lesz. Az eredmény elérésére az indítás után még 50 évet kell(ett) várni.
A NASA számításai szerint mivel a Voyager–1 nem azonos szögben távolodik a Naptól és a Földtől, ezért a Földtől való 1 fénynap távolságot 2026. november 15-én fogja elérni, míg a Naptól 2027. január 18-án éri majd el ezt a távolságot.
Ezt követően a NASA irányításával folytatja útját, amíg végleg el nem fogy az üzemanyaga. Erre valószínűleg a 2030-as évek elején kerül majd sor.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
