szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A Voyager–1 és a Voyager–2 eltérő időpontban lépték át a Naprendszer határának tartott heliopauzát, ami fontos információval szolgált a NASA tudósai számára.

A NASA még 1977-ben indította útnak az emberiség történetének eddigi legsikeresebb küldetéseit, a két Voyager űrszondát. Elhaladtak a Naprendszer bolygói mellett, mostanra pedig már 25 milliárd kilométerre járnak a Földtől. Olyan messzire, hogy az elküldött üzenetnek is egy nap kell, hogy célba érjen. Ennek fényében igazi csoda, hogy még ilyen távolságból is meg lehet szerelni őket.

Az egyik legizgalmasabb pillanat az volt, amikor mindkét űrszonda elérte a Naprendszer határát.

Egyfelől ilyen távolságra a Földtől még soha egyetlen, ember alkotta eszköz sem került, másfelől pedig kérdés volt, hogy mit fognak ott találni a szerkezetek. Kiderült, az izgalom nem volt alaptalan: a Naprendszer szélénél 30-50 000 Celsius-fok közötti hőmérsékletet sikerült detektálni az áthaladás során.

Hogy hol van a Naprendszer széle, az többféle módon is meghatározható. Lehet az az utolsó bolygónál vagy az Oort-felhőnél – egy feltételezett üstököszóna a Naptól mintegy 2000-200 000 csillagászati egységnyi távolságok között –, ott, ahol a Nap gravitációs ereje már nem érvényesül, vagy ott, ahol a mágneses tere véget ér.

Ez utóbbi a heliopauza. Ez az a határréteg, ahol a napszél és a csillagközi térben lévő gázanyag találkozik – helyét a napszél és a csillagközi gáz ionizált részének nyomásviszonyai határozzák meg. A két nyomás a heliopauzánál van egymással egyensúlyban.

Lejátszották a Voyager űrszondáknak a világűr nem hivatalos himnuszát

Az Európai Űrügynökség május 31-én indította útnak a Voyager-1 és a Voyager-2 felé ifj. Johann Strauss remekművét, a Kék Duna keringőt, amely 23 óra 3 perc alatt tette meg a 24,9 milliárd kilométert.

2012. augusztus 25-én a Voyager–1 volt az első űrszonda, amely átlépte a helioszférát, és átszelte a heliopauzát, amit 2018-ban a Voyager–2 is követett. Mielőtt azonban ez megtörtént volna, a tudósok nem igazán tudták megmondani, hogy hol lesz maga a határ. Az viszont, hogy a két űrszonda eltérő távolságokban érte el ezt, segített alátámasztani néhány elképzelést ezzel kapcsolatban – írja az IFLScience.

A NASA tudósai arra számítottak, hogy a heliopauza helyzete a Nap aktivitásának változásával együtt mozoghat, hasonlóan ahhoz, ahogy egy tüdő tágul ki és húzódik össze a légzés során. Mivel a két űrszonda eltérő távolságra lépte át a határt, ez az elmélet helyesnek bizonyult.

Bár mindkét eszköz rendkívül magas hőmérsékletet mért ezen a téren, szerencsésen túlélték az utazást. Ez annak köszönhető, hogy az említett tér rendkívül ritka, így csak kevés nagy energiájú részecskével találkozott a két Voyager, így azok nem hevültek fel. A szerkezetek azóta a Naprendszer „tűzfalán” keresztül küldik az információkat, és ha az emberiségnek szerencséje van, ez néhány évig még így is lesz. Egészen addig, amíg aztán el nem fogy az üzemanyaguk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!