25 milliárd kilométerről sikerült megszerelni a Voyager–1 űrszonda hajtóművét
Korábban megoldhatatlan hibaként tartották számon a Voyager– 1 fő hajtóművének meghibásodását, a NASA mérnökei azonban megoldották a lehetetlennek tűnő feladatot.
HVG
Újabb hihetetlen bravúrt hoztak össze a NASA mérnökei. Az IFLScience beszámolója szerint a szakembereknek sikerült megjavítaniuk a Földtől már majdnem 25 milliárd kilométerre lévő Voyager–1 űrszonda hajtóműveit, amelyek 2004 óta nem működtek. Mindezt ráadásul még azelőtt sikerült megtenni, hogy az egyetlen földi antenna, amely képes kommunikálni vele – és testvérével, a Voyager–2-vel – egy hónapokig tartó fejlesztés miatt leállt volna.
Mint ismert, a Voyager–1 1977. szeptember 5-e óta van úton. Miután elvégezte feladatát – a gázóriások megfigyelését – a Naprendszer széle felé kezdett sodródni, és mostanra messzebb jutott, mint bármely másik, ember alkotta űreszköz. Azóta sok műszere leállt – részben azért, mert már nincs rájuk szükség, részben pedig azért, mert meghibásodtak.
A hajtóművek nagyon fontosak ahhoz, hogy az űrhajó antennája a Föld felé mutasson. A most újjáélesztett hajtóművek valójában a tartalék hengerhajtóművek, mivel a jelenleg aktívak ősszel leállhatnak a lerakódások miatt. Eredetileg, hogy elkerüljék a lerakódások kialakulását a csövekben, a missziócsapat időnként mindegyiket beindította, de 2004-ben a fő hajtóművekkel probléma adódott: két kis belső fűtőberendezés nem kapott áramot. A problémát megoldhatatlannak gondolták.
A NASA az elmúlt hónapokban többször is sávot váltott, hogy kommunikálni tudjon a Voyager-1 űrszondával. Úgy tűnik, a megoldás sikeres volt.
A földi antenna munkálatai május 4-én kezdődtek meg, és egészen 2026 februárjáig eltartanak, ezért a NASA meg akart győződni arról, hogy minden eshetőségre sikerült felkészülni. A szakemberek ezért újra meg akarták vizsgálni a hajtóművel kapcsolatos problémát, mert felmerült, hogy az áramkimaradás átkapcsolt egy kapcsolót. Ha ezt sikerül szoftveresen visszakapcsolni, újra kapna energiát a hajtómű.
Az eljárás nem volt kockázatmentes. A csapatnak be kellett kapcsolnia az alvó főhajtóműveket, majd meg kellett próbálnia megoldani a fűtés problémáját. Ha azonban az automatikus rendszer sodródást mérne, és a fűtés előtt beindítaná a hajtóművet, az robbanást okozna. Így a csapatnak a lehető legpontosabban kellett dolgoznia.
A csapat végül sikerrel járt, így a földi antenna munkálatai úgy kezdődhettek meg, hogy a Voyager–1 hajtóművei rendben vannak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.