Vitorlás hajókra hasonlító drónokkal őrzi Dánia a Balti-tenger alatti kábeleket – írja a The Guardian. A lépésre az orosz-ukrán háború kitörése óta megszaporodott incidensek miatt volt szükség.
Ugyanakkor a dán kormány döntése nem nélkülözi a kritikákat. Többeknek az a gondjuk vele, hogy egy kaliforniai cég drónjait használják, ami az országnak a Trump-kormányzattal kiélezett viszonya tükrében legalábbis furcsának hat.
A saildrone nevet viselő, pilóta nélküli vízi járművek vitorlás hajókra hasonlítanak, ám adatgyűjtésen felül sok minden másra nem használhatók. Ennek ellenére igen hasznosak, mivel a műholdaknál lényegesen részletesebb képet tudnak adni a tengeren zajló tevékenységekről.
A drónokat fel lehet használni az orosz árnyékflotta ellen is, hiszen képesek azonosítani ezeket, illetve észlelni az olyan szokatlan mozgásokat, ami a tenger alatti infrastruktúra szabotálását jelezheti.
Így válik érthetővé az amerikai beszállítóval szembeni ellenérzés, hiszen nem egyértelmű, hogy ezek a drónok kiknek is gyűjtik az adatokat – benne van a pakliban, hogy nemcsak a dán kormánynak, hanem Washingtonnak is.
A drónok tesztelése most zajlik, ennek keretében a dán haditengerészet négy saildrone-t irányított a Balti-tengerre.
Az úszó drónok dízel-, szél- és napenergiával működnek, és több mint egy évig maradhatnak a tengeren, de átlagos bevetési idejük 100 nap. A Balti-tenger teljes lefedéséhez 10-20 vitorlás drónra lenne szükség.
Korábban is írtunk róla, hogy a NATO december végén fokozta balti-tengeri jelenlétét, miután a finn hatóságok szabotázs gyanúja miatt feltartóztatták az EU szerint Oroszország úgynevezett árnyékflottájához tartozó, Eagle S nevű tartályhajót. A gyanú szerint a horgonyát a tengerfenéken végighúzva eltépte az Estlink 2 finn–észt villamos vezetéket és négy másik távközlési kábelt. A hajót a finn hatóságok lefoglalták.
Tavaly és tavalyelőtt több hasonló eset is volt, amelyek esetében nyugati tisztségviselők nem zárják ki külföldi szabotázsakció lehetőségét sem.