Irodalmi újraértelmezés, jövőkutatás és egy plazmafizikai előadás is szerepel a Magyar Tudományos Akadémia programjai között a Múzeumok éjszakáján, amelyeknek idén a Magyar Nemzeti Múzeum ad otthont. A program keretében a látogatók megtekinthetik a Varázshatalom című kiállítást, amelyen Karikó Katalin Nobel-díja is látható.
Az MTA 200 éves születésnapja alkalmából számos programmal készül a jubileumi év során, egyebek mellett a Múzeumok éjszakáján hallható rövid, izgalmas előadásokkal.
A tudomány nyomában című programon három 30 perces előadást hallhatnak az érdeklődők 20 órától: Dombi József matematikus a mesterséges intelligencia kihívásairól, Kecskeméti Gábor irodalomtörténész az MTA nyelv- és irodalomtudományi kutatásairól, Vavrik Márton fizikus a magfúzióról beszél majd.
Az ismeretterjesztő előadások mellett az érdeklődők megtekinthetik a Varázshatalom – Tudás, közösség, Akadémia című, kiállítást is, amely nemcsak a tudományos világot, hanem a mögötte álló emberi sorsokat, eszméket és titkokat is bemutatja.
Az Akadémia 200 éves születésnapja alkalmából májusban nyílt tárlat öt egysége izgalmas időutazásra hívja az érdeklődőket, akik az első térben a 15–18. századi tudós közösségek szellemi műhelyeivel ismerkedhetnek meg, majd a 19. századi polgári aranykor következik, ahol az Akadémia megalapításának körülményei elevenednek meg. A harmadik teremben megismerhetik, hogyan vészelte át az Akadémia a 20. század történelmi traumáit. Ezután kortárs installáció következik, amely a tudomány elméletét és gyakorlati hatásait járja körül. Végül a látogatók interaktív térben fedezhetik fel, hogyan működik most és tervez a jövő évszázadaira az MTA.
„A kiállítás valódi kincsesbánya lehet azoknak, akiket lenyűgöz a tudomány és a történelem találkozása – Kopernikusz kéziratától, amely a világképünket alapjaiban változtatta meg, a magyar találékonyság különleges példáján, a gömböcön, vagy a Versgépen keresztül a legújabb tudományos áttörések szimbólumáig, Karikó Katalin Nobel-díjáig” – írják a szervezők a beharangozóban.
A világot megbénító koronavírus-járvány elleni egyik leghatékonyabb védekezési módszer, a más betegségek ellen is bevethető mRNS-alapú vakcina feltalálói, Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus 2023. őszén kapták meg a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.
A legrangosabb tudományos elismeréssel jutalmazott mRNS technológia nem csak a koronavírus elleni védőoltáshoz használható. Kísérleti vakcinaként daganatos betegek is kapják már. Hogy hogyan is működik az emberi szervezetben az mRNS, illetve milyen óriási lehetőségeket rejt a rákterápiában, arról itt olvashat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
