„Lenyűgöző himnuszról van szó, amely Babilont legnagyobb virágzásában írja le és betekintést enged lakói életébe is” – mondta Enrique Jiménez, az LMU Assziriológiai Intézetének ókori keleti irodalommal foglalkozó professzora, a rangos Cambridge University Press által kiadott Iraq című folyóiratban publikált tanulmány egyik fő szerzője.
Babilont nagyjából időszámításunk előtt 2000 körül alapították az akkori Mezopotámiában. Egykor a világ legnagyobb városa, igazi kulturális metropolisz volt, ahol olyan művek születtek, amelyek ma a világirodalom részei, mint például a Gilgames-eposz.
Az i.e. első évezred elejére datálható szöveget egy olyan babiloni írta babiloni nyelven, aki a városát akarta magasztalni. „A szerző leírja az épületeket a városban, de azt is, hogy az Eufrátesz-folyó miként hozza el a tavaszt és hogyan borulnak zöldbe a mezők. Lenyűgöző. Mezopotámiából ugyanis csak kevés természetleírás maradt ránk” – mondta Jiménez.
A babilóniai nőkről, a papnői szerepükről és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló információk is meglepték a szakértőket, hiszen korábban nem voltak ismertek erről szóló szövegek. A himnusz mindemellett betekintést nyújt a városi társadalom együttélésébe is. A lakosokat a szövegben például úgy jellemzik, hogy tisztelettel viselkednek az idegenekkel.
Akkoriban a szövegeket ékírással írták agyagtáblákra, amelyeknek gyakran csak töredékei maradtak fenn. A Bagdadi Egyetemmel való együttműködés egyik célja éppen ezért az volt, hogy megfejtsék a szippari könyvtárból származó több száz ékírásos táblát és megőrizzék őket az utókor számára.
Az Electronic Babylonian Literature projekt keretében Jiménez azon van, hogy digitalizálja az összes olyan ékírásos töredéket, amelyet eddig felfedeztek. A mesterséges intelligencia segítségével pedig igyekszik összeilleszteni az összetartozó darabokat a megfejtésük végett.
„A mesterséges intelligencia által támogatott felületünkkel további 30 kéziratot sikerült azonosítani, amelyek az újra felfedezett himnuszhoz tartoznak, ami egy olyan folyamat, amely a múltban évtizedekig tartott volna” – ismertette Jiménez, hozzátéve, hogy ezekkel a további szövegekkel sikerült az agyagtáblán írt, dicsőítő ének helyenként hiányos szövegét teljességgel helyreállítani.
Mint mondta, a számos talált töredék arra utal, hogy a szöveg a maga idejében széles körben elterjedt. A tudós szerint rendkívüli, hogy egy akkoriban ennyire kedvelt szöveg máig ismeretlen maradt.
Az ókori Babilon városának romjai nagyjából 85 kilométerre délre találhatók az iraki fővárostól, Bagdadtól és az UNESCO világörökség részét képezik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
