Ha minden a tervek szerint alakul, a következő fél évben dőlhet el, hogy 2026-ban tényleg piacra dobja-e az Apple az első hajlítható kijelzős iPhone-t.
Az elmúlt hónapokban egyre több forrásból lehetett arról hallani, hogy az Apple 2026-ban mutathatja be az első hajlítható kijelzős iPhone-t, ehhez pedig a bemutatók menetrendjén is változtatna. A következő hónapokban már meg is indulhat a készülék gyártása, amit most egy újabb hír erősített meg. A Digitimes információi szerint a mobil prototípusának tesztelése már júniusban megkezdődött, ami elengedhetetlen feltétele a tömeggyártás megkezdésének.
Az ellátási láncból származó információk alapján az Apple kezében már ott van az első összecsukható iPhone működő prototípusa, így a következő időszak kritikus lesz: ha bármi hibája van a konstrukciónak, az most fog kiderülni, és ez befolyásolhatja a gyártás megkezdését is. Összességében viszont a folyamatnak 2025 végéig le kell zárulnia.
A jelentés arra is kitér, hogy a gyártási problémák és az alacsony kereslet miatt az Apple felfüggesztette a hajlítható iPad fejlesztését, ami azért is lényeges, mert a konstrukció az iPhone esetében is hasonló lehet. Márpedig ha a hajlítható iPadnél felmerült a gyártási nehézség, akkor az a hajlítható kijelzős iPhone-nál is előjöhet.
A legfrissebb pletykák szerint az összecsukható iPhone várhatóan egy Samsung által gyártott 7,8 colos OLED-kijelzőt kap majd főegységként, a kamerát pedig a kijelző alá rejtheti a vállalat a Touch ID-vel együtt. Az eszköz állítólag rendkívül vékony lesz, összecsukva körülbelül 9-9,5 mm.
A váz titánból, a zsanér pedig folyékony fémből lehet, ami páratlan tartósságot biztosíthat a mobilnak. Ennek azonban ára lehet, méghozzá szó szerint: a hajlítható kijelzős iPhone állítólag 2100 és 2300 dollár közötti áron kerül majd piacra, ami 710-780 ezer forint közötti összeget jelenthet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
