Mint arról mi is írtuk, pénteken 3-as, szombaton 3,6 magnitúdójú földrengést észleltek Csongrád környékén, és ezek több olyan utórengés követett, amiket a lakosság is észlelt. Hogy mi áll ezen földmozgások hátterében, azt a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma (KRSZO) magyarázta meg egy Facebook-posztban.
Ugyan a pontosabb földtani értelmezés még nem készült el, szerintük az azonban már most biztosnak tűnik, hogy természetes, tektonikai eredetű földrengésekről van szó, amelyek nagyobb mélységben, vagyis több mint 10 kilométerről képződtek.
„Hazánk alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog, ez pedig a mozgás «harapófogóba» szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak – áll a leírásukban.
Hozzátették, a rendelkezésre álló információk alapján valószínű, hogy a földrengések a Dél-Alföld alatt húzódó, kelet–északkelet és nyugat–délnyugati irányú mély törésvonalakhoz kapcsolódnak. „Ezek mentén jelenleg is tapasztalható oldalirányú elmozdulás, amely úgynevezett «balos» értelmű. Azaz a két lábunkkal a törés vonal egyik és másik oldalán található lemezen állva a bal kezünkön lévő mozog az irányunkba” – írják megjegyezve, kisebb utórengések a következő napokban is előfordulhatnak.
És valóban voltak újabb földmozgások: hétfőn 8:45-kor 2,9-es magnitúdójú földrengés keletkezett Csongrád térségében, amit 9:14-kor újabb, 2,5-ös magnitúdójú földrengés követett. A lakosság több helyről is jelezte, hogy mindkettőt érezték.
