Megment minket az elmúlt napok nagy esője a brutális aszálytól?
Csak átmenetileg lélegezhetnek fel a kukoricával és napraforgóval foglalkozó termelők, a napokban érkező esők csak 1-2 heti túlélést biztosítanak az őszi betakarítású növényeknek.
Az egyre gyakoribb szélsőséges hőhullámok miatt ma már kritikus fontosságú, hogy a nyári hónapokban hűteni lehessen az épületeket. Ez azonban felvet egy problémát: amellett, hogy a légkondicionálók üzemeltetése megdobja a villanyszámlát, az erre használt energiát is elő kell állítani, ami további terhet ró a környezetre. A kutatók ezért igyekeznek alternatív megoldásokat keresni.
Az egyik ilyen a rezsicsökkentő festék, ami hatékonyan segíthet passzív módon hűteni az épületeket. Jangcsö Hou, a kínai Csengcsou-i Egyetem és a Dél-Ausztrál Egyetem kutatója most egy másik, igen érdekes megoldással állt elő: a bioműanyag alkalmazásával.
A Cell Reports Physical Science című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a műanyag fóliaként helyezhető el az adott épületen, és az intenzív napsütéses órákban a napfény 98,7 százalékát is képes visszaverni. Ennek eredményeként – a laboratóriumi mérések szerint – az anyag passzívan akár 9,2 Celsius-fokkal is képes csökkenteni a hőmérsékletet. Az anyag politejsavból (PLA) – egy gyakori, növényi eredetű műanyagból – készül, amit alacsony hőmérsékleten állítanak elő. Ennek köszönhetően rendkívül magas fényvisszaverő tulajdonsággal bír.
Hou szerint az anyag emellett lehetővé teszi, hogy az épület belsejéből a hő a kültérbe távozzon – vagyis nem zárja be a meleget az épületbe – írja az IFLScience.
A laboratóriumon kívül tesztek alapján az anyag átlagosan 4,9 Celsius-fokkal csökkentette az épület hőmérsékletét nappal, 5,1 Celsius-fokkal pedig éjszaka. A hőszigetelő képessége mellett meglehetősen stabil is az anyag: egy 120 órás, savas és magas ultraibolya sugárzású környezetben végzett teszt során, ami nyolc hónapnyi kültéri tartózkodásnak felel meg, a fólia megőrizte hűtési képességét, és akár 6,5 Celsius-fokos hűtést is képes volt elérni.
A szimulációk azt is kimutatták, hogy ha ezt egy olyan városra alkalmaznák, mint Lhásza, Kína Tibeti Autonóm Területének fővárosa, a légkondicionálókat 20,3 százalékkal kevesebbszer kellene használni. Ez jelentős energiamegtakarítást jelenthetne.
Fontos, hogy maga az anyag lebombló, vagyis a műanyag hosszú távon nem fog további környezetszennyezést okozni, ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy időnként újra és újra be kell vele vonni az épületet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
