Megtalálták a mezőgazdaság „titkos védelmezőit”, enyhíthetik a terméskiesést is
Egy friss kutatás szerint a madarak és a denevérek a szőlőtermelők szövetségesei is lehetnek. Magyar és olasz kutatók közös vizsgálata szerint a repülő ragadozók nemcsak a kártevők számát csökkentik, hanem mérséklik a terméskiesést is.
HVG
A modern mezőgazdaság intenzív módszerei (például a fokozott növényvédőszer-használat) komolyan veszélyeztetik az agrárélőhelyek biodiverzitását és az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A szőlőültetvények különösen sérülékenyek, mivel számos kártevő fenyegeti azokat, miközben fenntartható gazdálkodási formákat kevesen alkalmaznak.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Milánói Egyetem kutatói a madarak és a denevérek szerepét tanulmányozták a szőlőkártevők természetes szabályozásában. Közös kutatásuk kimutatta, ezek a ragadozók nemcsak a kártevő-populációk szabályozásában segítenek, hanem gazdasági hasznot is hoznak a termelők számára.
A kutatásban hazai szőlőültetvényeket vizsgáltak, különböző gazdálkodási módok (ökológiai vs. integrált) és táji környezet (erdős vs. nyílt mezőgazdasági tájak) mentén. A madarak és denevérek ketrecekkel történő kizárásával végzett kísérletek megmutatták: ahol ezek a ragadozók jelen voltak, ott kevesebb terméskárt és alacsonyabb kártevőszámot regisztráltak. Az erdős tájak különösen kedveztek a denevérek tavaszi aktivitásának, ami csökkentette a szőlőmoly jelenlétét, közvetlen hatást gyakorolva a terméshozamra.
Az eddig legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit a HUN-REN kutatói, amely főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással. Az aszály orvoslására a szakemberek a technológiai megoldásokat, így a mesterséges intelligenciát is kiemelik. Ez segíthet optimalizálni az erőforrásokat, de más területen is segíthet.
„Ezeknek a ragadozóknak a jelenlétét őshonos és lombhullató erdőfoltokat, sövényeket és facsoportokat magukba foglaló összefüggő tájak fenntartásával lehet segíteni, melyek bőséges táplálékforrást, valamint megfelelő fészkelőhelyeket biztosítanak számukra” – mondta Korányi Dávid, a HUN-REN ÖK terepi tanulmányt vezető kutatója.
A Journal of Applied Ecology folyóiratban publikált kutatásuk eredményei azt mutatták, hogy a kizárt szőlőtőkéken következetesen magasabb volt a levél- és terméskártétel, ami megerősíti a madarak és denevérek kártevő-szabályozó szerepét. A tanulmány hangsúlyozza továbbá a szőlőművelés módjának fontosságát a kártevők elleni védekezésben.
Szabó Zoltán és gyerekkori barátja a nyolcvanas években hidegvérrel ölt meg egy nőt, de életfogytiglani büntetéséből végül csak tíz évet ült le, mert a kigyulladt szegedi bútorgyárban hősiesen helyt állt. 2015-ben aztán tisztázatlan körülmények között fejbe lőtte Nagy Jenőt, akinek az életét végül ő maga mentette meg. Egy gyerekkorától brutális bűnöző furcsa karrierje.
