Az elmúlt három évtizedben Magyarországon egyértelműen nőtt az aszályok gyakorisága és súlyossága, sőt, ezek az események egyre gyakrabban intenzív hőhullámokkal együtt jelentkeznek. Az éves csapadékmennyiség csökkenésén túl a helyzetet tovább nehezíti a csapadék éven belüli eloszlásának kedvezőtlen változása is. A klímaszakértők számításai az előttünk álló évtizedekre az aszályhelyzet további súlyosbodását vetítik előre.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjának kutatói szerint ráadásul az aszályok nemcsak gyakoribbak lesznek, hanem hosszabb ideig is tartanak, és egyre nagyobb területeket érintenek majd, amelyek súlyos kihívást jelentenek mind a mezőgazdasági, mind az ipari és közüzemi vízfelhasználók számára.
A szakemberek szerint rövid távon az aszály következtében elsősorban a mezőgazdasági termelés szenved kárt, súlyosan érintve a legfontosabb szántóföldi növénykultúrákat. Hosszabb távon az ismétlődő, erős kiszáradás a talaj szervesanyagtartalom-csökkenését, szerkezetromlást, a talaj vízvisszatartó-képességének gyengülését okozza, ezzel rontja a talajok minőségét, ami a termőképesség csökkenéséhez vezet, hangsúlyozta Bakacsi Zsófia, a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének osztályvezetője.
https://hvg.hu/tudomany/20250712_magyarorszag-szarazsag-aszaly-fufelek-kiszaradas-magyar-csenkesz-homoki-arvalanyhaj
Az idei aszály elsősorban a kukoricát, a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát érinti érzékenyen, de szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára hatással van, főleg ha a kritikus fejlődési fázisokban (például virágzás, termésképzés) jelentkezik a csapadékhiány. A gyümölcsfákat (alma, kajszi, cseresznye) a folyamatos vízhiány gyengíti, fogékonyabbá válnak a betegségekre, illetve a virágzás alatti aszály jelentős terméskiesést okozhat.
„Az aszály hatásait számos technológiai megoldással lehet csökkenteni” – hangsúlyozza Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója, aki szerint vízhiányt és/vagy hőstressz jobban tűrő növényfajták nemesítésével, valamint a talaj szervesanyagtartalmának és vízvisszatartó-képességének növelésével lehet ellensúlyozni az aszályos időszakok hatásait. A kutató ugyanakkor hozzátette, hazánkban jelentősen növelnie kell az öntözhető területek nagyságát, korszerűsíteni kell az elavult öntözőrendszereket és vízkivételi műveket, egy átfogó vízgazdálkodási stratégia mentén.
https://hvg.hu/zhvg/20250703_legszarazabb-junius-rekord-hoseg
A kutatók szerint a mesterséges intelligencia hatékonyan segíthet az aszálykezelésben az erőforrások felhasználásának optimalizálásával és a növénynemesítés felgyorsításával. „Az AI-algoritmusok képesek meghatározni a mezőgazdasági területek optimális víz- és tápanyagigényét, javíthatják az öntözőrendszerek hatékonyságát, és csökkenthetik a vegyszerhasználatot” – mondta Fodor Nándor, aki szerint az MI lényegesen lerövidítheti az új, szárazságtűrő vagy különböző kórokozókkal szemben ellenállóbb növényfajták nemesítéséhez szükséges időt a rendelkezésre álló genetikai és környezeti információk elemzésével.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
