Mi lesz a hazai almával, krumplival az aszály miatt?

Az eddig legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit a HUN-REN kutatói, amely főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással. Az aszály orvoslására a szakemberek a technológiai megoldásokat, így a mesterséges intelligenciát is kiemelik. Ez segíthet optimalizálni az erőforrásokat, de más területen is segíthet.

Az elmúlt három évtizedben Magyarországon egyértelműen nőtt az aszályok gyakorisága és súlyossága, sőt, ezek az események egyre gyakrabban intenzív hőhullámokkal együtt jelentkeznek. Az éves csapadékmennyiség csökkenésén túl a helyzetet tovább nehezíti a csapadék éven belüli eloszlásának kedvezőtlen változása is. A klímaszakértők számításai az előttünk álló évtizedekre az aszályhelyzet további súlyosbodását vetítik előre.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjának kutatói szerint ráadásul az aszályok nemcsak gyakoribbak lesznek, hanem hosszabb ideig is tartanak, és egyre nagyobb területeket érintenek majd, amelyek súlyos kihívást jelentenek mind a mezőgazdasági, mind az ipari és közüzemi vízfelhasználók számára.

A szakemberek szerint rövid távon az aszály következtében elsősorban a mezőgazdasági termelés szenved kárt, súlyosan érintve a legfontosabb szántóföldi növénykultúrákat. Hosszabb távon az ismétlődő, erős kiszáradás a talaj szervesanyagtartalom-csökkenését, szerkezetromlást, a talaj vízvisszatartó-képességének gyengülését okozza, ezzel rontja a talajok minőségét, ami a termőképesség csökkenéséhez vezet, hangsúlyozta Bakacsi Zsófia, a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének osztályvezetője.

Ez már a vég kezdete? Olyan súlyos az aszály Magyarországon, hogy már a szárazságtűrő fűfélék sem bírják
Szomorú megállapításokat tettek magyar kutatók: elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság egyes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak. Van azonban némi remény.

Az idei aszály elsősorban a kukoricát, a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát érinti érzékenyen, de szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára hatással van, főleg ha a kritikus fejlődési fázisokban (például virágzás, termésképzés) jelentkezik a csapadékhiány. A gyümölcsfákat (alma, kajszi, cseresznye) a folyamatos vízhiány gyengíti, fogékonyabbá válnak a betegségekre, illetve a virágzás alatti aszály jelentős terméskiesést okozhat.

„Az aszály hatásait számos technológiai megoldással lehet csökkenteni” – hangsúlyozza Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója, aki szerint vízhiányt és/vagy hőstressz jobban tűrő növényfajták nemesítésével, valamint a talaj szervesanyagtartalmának és vízvisszatartó-képességének növelésével lehet ellensúlyozni az aszályos időszakok hatásait. A kutató ugyanakkor hozzátette, hazánkban jelentősen növelnie kell az öntözhető területek nagyságát, korszerűsíteni kell az elavult öntözőrendszereket és vízkivételi műveket, egy átfogó vízgazdálkodási stratégia mentén.

Megdőlt a rekord, az idei volt a legszárazabb június az elmúlt 125 évben
Voltak olyan területek, ahol egy csepp eső sem hullott júniusban. Az Alföldön egy másik rekord is megdőlt.

A kutatók szerint a mesterséges intelligencia hatékonyan segíthet az aszálykezelésben az erőforrások felhasználásának optimalizálásával és a növénynemesítés felgyorsításával. „Az AI-algoritmusok képesek meghatározni a mezőgazdasági területek optimális víz- és tápanyagigényét, javíthatják az öntözőrendszerek hatékonyságát, és csökkenthetik a vegyszerhasználatot” – mondta Fodor Nándor, aki szerint az MI lényegesen lerövidítheti az új, szárazságtűrő vagy különböző kórokozókkal szemben ellenállóbb növényfajták nemesítéséhez szükséges időt a rendelkezésre álló genetikai és környezeti információk elemzésével.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.