100-szor több energiát állíthat elő Kína új, leolvadásbiztos atomerőműve

Önhűtő reaktort tesztel Kína, ami több tekintetben is jobb lehet majd a meglévő megoldásoknál. Legfőképpen azonban a biztonság terén emelkedik ki.

  • HVG

Kína drasztikusan szeretné visszaszorítani a fosszilis tüzelőanyagok használatát az energiamixében, ebben pedig jelentős szerep hárul a nukleáris energiára. Ezt jelentősen fejleszti is Peking, és úgy tűnik, nem eredménytelenül: a legfrissebb hírek szerint már nagyon közel lehetnek az önhűtéses reaktorok gyakorlati alkalmazásához, ami jelentős biztonsági előrelépés lenne.

A Kínai Atomenergetikai Intézet (CIAE) bejelentése szerint nemrégiben befejezték az integrált gyorsreaktorok (IFR) maradékfő-eltávolító rendszereinek próbáját. A közlés szerint ez az áttörés leolvadás-biztossá tenné Kína radioaktívhulladék-újrahasznosító erőműveit.

Mint a Gizmodo kifejti, az új módszer megelőzi a reaktor magjának túlhevülését egy olyan módszer által, ami természetes ciklusokban keringeti a hűtőanyagot körülötte – így elvezetve a nem kívánt maradékhőt.

A CIAE szerint a reaktorbiztonság tekintetében kulcsfontosságú ennek a maradékhőnek az eltávolítása, és ez volt az első ilyen teszt Kínában. Szemben a hagyományos reaktorokkal, melyeket vízzel hűtenek, az IFR hűtőanyaga lehet folyékony fém, így például nátrium vagy ólom is.

Ezzel a módszerrel ráadásul 100-szor több energia nyerhető ki, mint a hagyományos reaktoroknál, így jelentősen jobb lehet a fűtőanyag-hatékonyság. Az IFR-ek gyakran zártláncú üzemanyagciklusban működnek, tehát a kiégett fűtőanyag újrahasznosítható. Ez a módszer akár 90 százalékkal is csökkentheti a nukleáris hulladék mennyiségét.

Leszerelt atomerőmű helyére telepíthet akkumulátorokat Németország, 100 ezer otthont láthat el árammal

A tervek szerint 2027 közepén kapcsolhatják be azt az akkumulátorparkot a németek, amely az egyik legfontosabb energiaszállító útvonal mellett található.

A Gizmodo megjegyzi: az IFR első koncepcióját az Egyesült Államokban dolgozták ki, és itt igen előrehaladott állapotban volt a dolog – a projektet azonban később törölték. Azóta nincs is ilyen reaktor Amerikában.

Kína ugyanakkor igencsak érdeklődik a technológia iránt, és a jelek szerint komoly erőforrásokat is szánnak a fejlesztésére. Sőt, Peking már egy következő generációs atomreaktorába is be fogja építeni azt.

(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások