Négy évtizeden át a kutatók minden évben megfigyelték, hogyan töltődik fel a Panama-öböl vize hideg, tápanyagban gazdag vízzel, amely az óceán mélyéből érkezik a felszín felé. A jelenség rendkívül fontos, ennek köszönhetően ugyanis az élet újra virágzásnak indul, a ciklus pedig megújul.
Az óceánok éves körforgása mindig a száraz hónapokhoz köthető, a hideg víz decembertől áprilisig áramlott a felszín felé. Egészen 2025-ig, amikor is valami megtörte ezt a ciklust. A különös anomáliát a panamai Smithsonian Trópusi Kutatóintézet tudósai észlelték, amikor az aktuális helyzetet egy hatalmas, 40 évet átölelő adathalmazzal vetették össze.
Egy átlagos évben az adatok megbízhatóan mutatják, hogy a szezonális feláramlás megtörténik. Ennek leginkább kézzelfogható jele a klorofill virágzása, ami egyértelműen jelzi, hogy az óceáni tápanyag megérkezett. 2025-ben azonban ezek közül a jelek közül sok gyenge volt, vagy egyszerűen eltűnt. A szelek – amelyek az óceáni áramlatok fő mozgatórugói – nem követték a kutatók által várt mintázatot. Ennek eredményeként a klorofillkoncentráció a Panama-öbölben kétségbeejtően alacsony volt.
A végeredmény azt mutatta: az elmúlt legalább 40 évben most először fordult az elő, hogy a feláramlás kimaradt, így nem töltődött fel tápanyagban gazdag hideg vízzel a Panama-öböl vize. A vizsgálat eredménye a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban jelent meg.
Klorofill-koncentráció. Balról a 2024. februári adat, jobbról a 2025 februárjában rögzített érték.
Aaron O’Dea (CC BY)
A kutatók úgy vélik, a széljárás megváltozása lehet a feltöltődés hiányának oka. A tanulmány szerint a Csendes-óceán ezen szegletében tapasztalható gyenge, rövidebb és ritkább szelek összefüggésbe hozhatók a feláramlás kimaradásával. Azt is gyanítják, hogy ez leginkább a La Niña nevű jelenséghez kapcsolódhat, amely 2024 decembere körül jelent meg a trópusi Csendes-óceánon. Különösen az Egyenlítő közelében lévő régióban volt tapasztalható a változás, ott, ahol az északi és déli félteke passzátszelei találkoznak. A tanulmány azonban elismeri, hogy ez csupán feltételezés, a mögöttes „mechanizmusok pedig továbbra sem egyértelműek”.
Bármi is az ok, a hatás erős lehet. A Panama-öböl partvidékén a feláramlásnak köszönhetően marad viszonylag hűvös a víz még nyáron is, ami nemcsak a fürdőzőknek, de a koralloknak is védelmet biztosít. Enélkül azonban stresszesekké válhatnak, ami végül a pusztulásukhoz vezethet. Emellett jóval kevesebb a tápanyag, amit a fitoplanktonok elfogyaszthatnak, így pedig a halaknak is kevesebb élelem jut. A kutatók most árgus szemmel figyelik, vajon a 2025-ös eset csak egyszeri volt-e, vagy a 2026-os szezonban újra megismétlődik – írja az IFLScience.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
