„Amikor Isten eljő, lesz néhány kérdése. És az egyik az lesz: Na, jó móka volt?” – így készült a film, amire az AI sohasem lenne képes
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
A balzsamozás és a mumifikálás az egyiptomi kultúra miatt vált világszerte ismertté, ám ez nem jelenti azt, hogy a világ más részein ne használtak volna ilyen eljárásokat a halottak konzerválására. Ausztrál és kínai kutatók most arról írtak tanulmányt, hogy a vadászó-gyűjtögető csoportok Dél-Kínában és Délkelet-Ázsiában nagyjából 12 000 – 4000 évvel ezelőtt már alkalmazták a holttestek alacsony hőmérsékletű füstöléses szárítását, az egyes lelőhelyeken talált maradványok pedig jó eséllyel 14 000 évesek lehetnek.
Az erről szóló publikáció a Proceedings of the National Academy Sciences című tudományos folyóiratban jelent meg.
A kutatók tucatnyi, a pre-neolitikus időszakból származó temetkezést vizsgáltak meg, amelyekben a holttesteket szorosan összegömbölyödve vagy guggolva helyezték el. A maradványokon és sok esetben égési foltok voltak láthatók. A szerzők szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy abban a korban a holttesteket nem frissen temették el, hanem előtte a fent írt módszer segítségével kiszárították.
A kutatók által használt laboratóriumi vizsgálatok – többek között a röntgendiffrakciós és infravörös spektroszkópia – a csontokban bekövetkező molekuláris változásokat tártak fel, amelyek összhangban vannak a viszonylag alacsony intenzitású hőnek való kitettséggel, mintsem a magas hőfokú égetéssel.
Jelenleg a legidősebb ismert mumifikált emberi maradványok Észak-Chilében találhatók, és körülbelül 7000 évesek, az ókori Egyiptomban pedig 4500 évvel ezelőttről származnak – derül ki az Interesting Engineering cikkéből.
Yousuke Kaifu / Hirofumi Matsumura
Hirofumi Matsumura / Hsiao-chun Hung
Hsiao-chun Hung, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője szerint a mumifikálás folyamata három hónapon át tarthatott, amely során folyamatosan lassú hőfokon kezelték a testet. Ez nagyban hasonlít az új-guineai Dani közösség egykori és még ma is fellelhető szokásához, amely során hasonló módon kezelik a holttesteket a temetési szertartás részeként.
Ha az értelmezés helytálló, a tanulmány a dokumentált mesterséges mumifikációt több ezer évvel a dél-amerikai chinchorro múmiák és az ókori Egyiptom balzsamozási hagyományai elé helyezi.
https://hvg.hu/tudomany/20250622_tuzhasznalat-osember-etelek-tartositasa-vedelme-uj-elmelet
A kutatók most azt próbálják meg kideríteni, hogy a füstöléses szárítás általánosan fordult-e elő a területen, valamint a holttestek pontos korát is igyekeznek meghatározni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
