Új alapokra helyezi a tűzgyújtás eddigi elméleteit egy izraeli kutatócsoport: úgy vélik, először nem a főzés, hanem az élelem védelme volt a tűz elsődleges funkciója.
Az ősember több százezer – ha nem egymillió – évvel ezelőtt rájött, hogyan lehet tüzet gyújtani, s ez bizonyult az emberiség egyik legfontosabb felfedezésének. A tudomány azonban mai napig vitatkozik azon, hogy mi is lehetett a dolog eredete – ezt most a Aviv-i Egyetem (TAU) kutatói helyezhetik új megvilágításba.
A Frontiers című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók egy új elméletet vázolnak azzal kapcsolatban, hogy mégis mi lehetett a szikra, mi vette rá az embereket arra, hogy tüzet gyújtsanak – és kontrollálják is azt. Ők úgy vélik, hogy az élelem állatoktól történő védelme volt a dolog mozgatórugója, és az, hogy a füstölés és szárítás révén meghosszabbítsák a hús eltarthatóságát.
A tudósok állítják: ők az elsők, akik felvetették ezt a hipotézist, ami ráadásul egybecseng más, szintén általuk kidolgozott elméletekkel is.
Körülbelül 400 000 éve a korai emberek – például a Homo erectus – csak alkalmanként használták a tüzet, „meghatározott helyeken, és speciális célokra” – magyarázza Miki Ben-Dor, a publikáció társszerzője. A szakember szerint a tűzgyújtás, valamint annak fenntartása fárasztó folyamat volt, szóval az ember csak indokolt esetben folyamodott ehhez.
Mint a Gizmodo a kutatók nyomán kifejti: a nagytestű állatok nagyon fontos szerepet töltöttek be a korabéli emberek táplálkozásában, és biztosították a szükséges kalóriák zömét. Például egy elefánt húsa, zsírja több millió kalóriát tartalmaz, amivel legalább egy hónapon keresztül táplálható egy 20-30 fős csoport.
Miki Ben-Dor szerint egyfajta „hús- és zsírbank” tudott lenni egy ekkor állat, amit sokáig tartósítani kellett, mivel a ragadozók mellett a baktériumok is pályáztak rá. A kutatók összesen kilenc őskori lelőhely elemzése, valamint számítások révén jutottak arra, hogy az ősember a „húsbank” ragadozók elleni védelmére gyújtottak tüzet, valamint annak érdekében, hogy füstöljék és szárítsák azt tartósítás céljából. Később azonban rájöhettek arra is, hogy ezzel főzni is lehet.
Ez – vélekednek – alátámasztja azt a szélesebb körű elméletüket is, hogy a jelentősebb őskori változások az étrendben bekövetkező átalakulás számlájára írhatók. Korábban ugyanis nagy állatokat vadásztak és fogyasztottak az ősemberek, de ahogy ezek fogyni kezdtek, már a kisebbek kerültek fel az „étlapjukra”.
Érdekes új elmélet, és bizonyára még messze nem az utolsó – bármikor jöhet egy új felfedezés vagy bizonyíték, ami új kontextusba helyezi az ősemberek tűzhasználati szokásait.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
