Fölöttébb kellemetlen érzés az utazási betegség (tengeribetegség vagy orvosi nevén a kinetózis), amelyet a mozgás, helyváltoztatás vált ki, és általában az egyensúlyérzékelés zavarai miatt alakul ki. A tünetek sokfélék: hányinger, rossz közérzet, szédülés, fáradtság, fejfájás, verejtékezés – tényleg nem jó átélni ezeket. Gyógyszerek persze léteznek a kinetózis ellen, azonban van egy általános mellékhatásuk: fáradtságot okoznak.
A Frontiers in Human Neuroscience című tudományos folyóiratban kínai kutatók egy meglepően egyszerű, garantáltan mellékhatásmentes, személyre szabható módszert az utazási betegség leküzdésére, méghozzá a zenét. Harminc olyan résztvevőt vontak be a kísérleteikbe, akik korábban mérsékelt szintű autós rosszullétről panaszkodtak. Egy autószimulátorba kellett ülniük, miközben különböző típusú zenéket játszottak le nekik, bár olyan kísérleti alanyok is voltak, akik nem hallgattak zenét, illetve egy csoportnál még azelőtt abbahagyták a szimulációt, mielőtt rosszul lettek volna.
Valamennyi résztvevőnél mérték az agyi aktivitást (EEG-sapkával), és a kutatók abban reménykedtek, hogy tetten érhetik az autós betegségre utaló jeleket azáltal, hogy összehasonlítják a kinetózist elérők ideg aktivitását azokéval, akiknél leállították a szimulációt. Az EEG-adatok változásokat mutattak ki a kísérleti alanyok nyakszirtlebenyének agyi aktivitásában, amikor már rosszullétről panaszkodtak, a készülék kevésbé összetett aktivitást rögzített, amikor a résztvevők jelentős hányingerről számoltak be. Ahogy elmúltak a panaszok, az agyi aktivitás is fokozatosan visszatért a normális szintre ezen a területen.
Néhány résztvevő még 60 másodperces zenét is hallgatott a szimuláció vége előtt, majd mindenkitől megkérdezték, hogyan érzi magát. A válaszok meglepőek voltak. A vidám zene 57,3 százalékkal, a lágy dallamok 56,7 százalékkal, a szenvedélyes zene pedig 48,3 százalékkal csökkentette a tüneteket, viszont a szomorú zenét hallgatók mindössze 40 százalékos csökkenésről számoltak be – idézi a Gizmodo a kutatási eredményeket.
A kutatók magyarázattal is szolgáltak az eredményekre: a lágy zene oldhatja azt a feszültséget, ami súlyosbítja az utazási betegséget, míg a vidám zene eltereli a figyelmet az agy jutalmazó rendszereinek beindításával. A szomorú zene azonban súlyosbíthatja a negatív érzéseket, és ennek eredményeként rosszabbá válhat a személy általános közérzete. Eredményeikből kiindulva a szakemberek azt javasolják, hogy a mozgásbetegség tüneteit tapasztaló egyének hallgassanak vidám vagy halk zenét az utazás közben a jobb közérzet érdekében.
Azt persze a kutatók is elismerik, hogy jelen tanulmányuk viszonylag kis mintára épül, ráadásul az agy másképp reagálhat egy szimulációra, mint a valós élethelyzetekre. Tehát további, nagyobb mintákkal végzett kutatásokra van szükség mind az utazási betegség agyi aktivitási mintázatainak megerősítéséhez, mind a zene mozgásbetegségre gyakorolt hatásának bizonyításához.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
