Alapvetően kétféle bolygó létezik: az egyik típus csillag körül kering, míg a másik szabadon száguld az univerzumban. Ez utóbbi típusnál gyakran szokatlan viselkedést tapasztalnak a csillagászok, de még közülük is kiemelkedik az az égitest, amit nemrég fedeztek fel a Palermói Egyetem tudósai.
A Cha 1107-7626 kódjelű, a Földtől nagyjából 620 fényévre, vagyis lényegében a kozmikus szomszédságban található bolygó a számítások szerint példátlan sebességgel falja fel a közelében lévő gázt és port. Az égitest jelenleg is születőben van, és másodpercenként 6 milliárd tonna anyagot szív magába. A The Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban megjelent publikáció szerint ez a valaha megfigyelt leggyorsabb növekedési ütem egy bolygó esetében.
A szabadon sodródó bolygók kétféle módon alakulhatnak ki. Vagy egy csillag körül jönnek létre, majd később a rendszer más testeivel kölcsönhatásba lépve lökődnek ki onnan, vagy önállóan alakulnak ki egy gáz- és porfelhő összeomlását követően. Az ilyen égitestek körül anyagkorongokat is találni, amelyek a kialakulási folyamatuk maradványai. Amíg még növekedési fázisban vannak, a bolygók jellemzően a körülöttük lévő protoplanetáris korongban található gázzal és porral táplálkoznak.
A Cha 1107-7626 esetében az anyagfelhalmozódás sebessége nem állandó. A csillagászok azt találták, hogy augusztusra körülbelül nyolcszor gyorsabban kezdett anyagfelhalmozódni az anyag, mint néhány hónappal korábban – összegez a Gizmodo.
ESO / L. Calçada / M. Kornmesser
Bár a bolygó meglehetősen fiatal, tömege már most 5–10-szer nagyobb, mint a Jupiteré. A csillagászok szerint a szokatlan növekedés az égitest mágneses aktivitásának tulajdonítható, ami miatt az anyag óriási sebességgel hullik a korongba. Mindezek mellett a bolygó körül lévő anyag kémiája is megváltozott – vízgőzt is találtak az elemzés során, ami korábban nem volt jelen. Mindez azt mutatja, hogy nemcsak a csillagok rendelkeznek elég erős mágneses térhez ahhoz, hogy ilyen változást okozzanak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
