A világon először sikerült lefotózni egy bolygót a születése pillanatában – fotó

A WISPIT 2b egy olyan csillag körül kering, amely körül épp most állnak össze a bolygók. Az égitest jelenleg a környező hidrogén gázt szívja magába.

  • HVG

A csillagászok – egész pontosan a lengyel Aleksander Wolszczan – 1990-ben fedezte fel az első exobolygót, addig csupán az elméletek mondták ki, hogy más planéták is léteznek a Naprendszeren kívül. Azóta már több ezer ilyen égitestet derítettek fel a tudósok, olyat azonban, mint a nemrégiben felfedezett WISPIT 2b, még sohasem láttak.

A SciTech Daily beszámolója szerint a csillagászok első alkalommal azonosítottak egy fiatal bolygót, amely épp most van születőben. A csecsemőbolygó egy egy többgyűrűs por- és gázkorong egyik résében helyezkedik el, így képesek voltak meglátni azt. A por- és gázkorong jelenleg is a gazdacsillag körül kavarog.

A felfedezés Laird Close, az Arizonai Egyetem csillagásza és Richelle van Capelleveen, a hollandiai Leideni Obszervatórium végzős hallgatója nevéhez fűződik. Eredményeik a The Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóiratban jelentek meg.

University of Arizona

A tudósok régóta tanulmányozzák már a csillagok körüli porkorongokat, amelyekből a bolygók születnek. A korongban gyakran gyűrűszerű hézagok vannak, ám eddig egyetlen egy ilyen résben sem sikerült a születőben lévő planétát megfigyelni.

4,5 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer is hasonló volt, mint a most megfigyelt WISPIT. A csillagunk körül keringő por csomókká kezdett összeállni, és minél nagyobbak lettek ezek a csomók, annál gyorsabban szívták el a gázt a bolygóközi térből. Ez végül a bolygók kialakulásához vezetett.

Ahogy a kutatók a WISPIT-et figyelték meg, egy fénypont jelent meg a csillag körüli protoplanetáris korong két gyűrűje közötti résben. Ezenkívül a csapat egy második jelölt bolygót is megfigyelt a csillag, valamint a por- és gázkorong belső széle közötti „üregben”. A WISPIT 2b nagyjából ötször akkora lehet, mint a Jupiter – a belső bolygó, a CC1 még ennél is nagyobb, a Jupiter kilencszerese –, és jelenleg is hidrogént gázt szív magába.

A kutatók hatalmas sikerként könyvelték el a felfedezést, eddig ugyanis nem volt közvetlen bizonyíték arra, hogy a protoplanetáris korongban megjelenő rések valóban a születőben lévő bolygók miatt keletkeznek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások