Kolumbiában, egy kifosztott sírban találták meg azt a négy holttestet, akinek az arcára tökéletesen illeszkedő halotti maszkot készítettek.
A liverpooli John Moore Egyetem kutatói által vezetett Face Lab – amely az egyik legelismertebb arcrekonstrukciós laboratórium a világon – négy olyan ember arcát volt képes rekonstruálni, akiket a 13. és a 17. század között temettek el Kolumbiában – számolt be róla az Insteresting Engineering. A halotti maszkok, amelyeket a temetésük előtt kaptak az elhunytak, lehetővé tették a rekonstrukciót.
Mivel az arcok ilyen tartósan és lenyűgözően jó állapotban maradtak fenn a halotti maszkok belsejében, a kutatók anélkül tudták azokat rekonstruálni, hogy ehhez fizikailag el kellett volna távolítani a maszkot.
A szakemberek szerint a kolumbiai halotti maszkok a kézműves termékek hihetetlen példájának tekinthetők, ugyanis képesek voltak egybeolvadni az arccal, így egy állandó lenyomat keletkezett, amely kiállta az idő próbáját. Mivel azonban ezeket a tárgyakat kifosztott sírokban találták meg, így nem tudtak semmilyen kontextust adni nekik azon túl, hogy kihez tartoztak.
Ausztrál és kínai kutatók olyan emberi maradványokat találtak, amelyek 14 000 évesek is lehetnek. Ha ez valóban így van, akkor a mumifikálás már jóval az egyiptomiak előtt a temetkezési szertartások része lehetett.
A négy maszkot egy 6-7 éves gyermek, egy 60 év körüli nő és két fiatal felnőtt férfi viselte. Ezek a stilizált maszkok gyantából, agyagból és kukoricából készültek, a szemek körül aranyozással és gyöngyökkel. A kolumbiai Andok egyik régiójában, a Keleti Kordillerákban találták meg őket, és feltehetően Kr. u. 1216 és 1797 között készültek.
A szakemberek digitálisan vették le a maszkot a halottakról, majd egy CT segítségével felvételeket készítettek róluk. Minden egyes mintáról 2D-s képeket készítettek, majd a szkenneléseket elemezve rekonstruálták az arcokat. Egy szoftver lehetővé tette számukra, hogy arcszövetet is megjelenítsenek rajtuk, ezután pedig „virtuálisan faragták” rá az izmokat a digitális koponyákra.
A projekthez ma élő kolumbiai férfiak arcméretét is felhasználták, a nők és a gyerekek esetében azonban saját anatómiai tudásukra kellett alapozniuk. A szakemberek szerint az eredmény kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a megjelenített bőrszínt, a hajat és a szemszínt nem szabad 100 százalékban valósnak tekinteni, ezek inkább a tények és az értelmes határvonalát súrolják.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Elemzőket kérdeztünk arról, milyenek az esélyek, hogy hosszabb távon is visszafogott maradjon az áremelkedés.
