Sok éven keresztül a BMI, azaz a testtömegindex számított az elhízás egyik alapvető mutatójának. Ezt az értéket úgy lehet kiszámítani, hogy elosztjuk a kilogrammban mért testsúlyunkat a méterben megadott magasságunk négyzetével. Miután a plusz kilók és a szív- és érrendszeri betegségek között bizonyított kapcsolat van, még az orvosok is elfogadták a BMI-t mint egyfajta egészségiállapot-jelzőt.
Újabban viszont egyre több tanulmányban igazolják, hogy az elhízás önmagában még nem jelent rizikófaktort, nem mindegy ugyanis, hogy hol helyezkednek el a felesleges zsírpárnák. Ezekből kiindulva viszont az sem biztos, hogy csupán a BMI-t figyelve nem maradnak-e ki emberek, akiknél amúgy valós a kockázat.
A napokban egy újabb kutatás erősítette meg a fentieket. Brazil kutatók nagyszabású tanulmánya, amely a The Lancet Regional Health (Americas) folyóiratban jelent meg, ugyancsak nyugdíjba küldené a BMI-t, és helyette egy másik még sokkal könnyebben mérhető érték, a WHtR (Waist-to-Height Ratio, derék-testmagasság arány) elismerését szorgalmazza. A Lundi Egyetemen dolgozó kollegáikhoz hasonlóan ők is azt találták, hogy ez az arány erősebb és megbízhatóbb előrejelzője a koszorúér-meszesedésnek (a szívbetegség egyik kulcsfontosságú korai jelének), mint a BMI vagy a derékkörfogat önmagában.
https://hvg.hu/tudomany/20250117_bmi-testtomegindex-koverseg-elhizas-szamitasi-mod
A kutatók öt éven keresztül követtek nyomon 2721 brazil felnőttet. A kísérlet kezdetén egyikük artériáiban sem volt kimutatható kalcium-lerakódás. A vizsgálat végére körülbelül 15 százalékuknál már jelentkeztek a koszorúér-meszesedés jelei.
A szakemberek három mérési értéket hasonlítottak össze: a BMI-t, a derékkörfogatot és a derék-magasság arányt. Először úgy tűnt, hogy mindhárom mutató megfelelően jelzi az említett betegség kialakulásának a valószínűségét, azonban miután figyelembe vették a hagyományos kockázati tényezőket, például az életkort, a koleszterinszintet, a dohányzást, a vérnyomást és a cukorbetegséget, csak egy mutató emelkedett ki, a WHtR.
Ez különösen szembetűnő volt azoknál, akik a BMI-szabványok szerint hivatalosan nem is voltak elhízottak. „A WHtR egy egyszerű és hatékony módszer a szívbetegségek kockázatának korai felismerésére, még akkor is, ha a beteg testsúlya, koleszterinszintje és vérnyomása normálisnak tűnik” – mondta Marcio Bittencourt kardiológus, a tanulmány vezető szerzője.
De mi az, ami miatt a derékbőség-magasság arány megbízhatóbb előrejelző lehet, mint a BMI? Nos, ez utóbbi nem képes megkülönböztetni a zsírt az izomtól, és semmit sem árul el arról, hogy hol tárolódik a zsír. A legutóbbi kutatások már kapcsolatba hozták a has körül felhalmozódott zsírt (a zsigeri zsírt) a szívbetegségekkel, a cukorbetegséggel és más anyagcsere-problémákkal. A bőr alatti zsír, amely közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el, kevésbé tűnik károsnak, sőt, akár védő szerepe is lehet. Mindez segít feloldani azt az ellentmondást, hogy elhízottnak tűnő emberek esetenként miért lehetnek egészségesebbek a kevésbé kövéreknél. Ráadásul a WHtR nemtől, életkortól és etnikumtól függetlenül meglepően stabil mutató, sőt az idősebb felnőtteknél, akiknél a testösszetétel változik az izomvesztés miatt, jóval megbízhatóbb, mint a BMI.
A WHtR kiszámítása igazán egyszerű. El kell osztani a centiméterben mért derékbőséget az ugyancsak centiméterben mért testmagassággal. Az Európai Elhízáskutató Társaság legújabb irányelvei szerint a 0,5 feletti WHtR-t már kockázatosnak kell tekinteni. 0,59-ig mérsékelt kockázatról beszélnek a szakemberek, e felett viszont már magas szív- és érrendszeri kockázatról. Érdekes még, hogy a 0,4 alatti érték is kockázatos, miután alultápláltságra utal.
A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a világ vezető halálokai közé tartoznak. Bár az életmód, a genetika és a környezeti tényezők mind szerepet játszanak, a korai felismerés az egyik leghatékonyabb eszköz a megelőzésben. Végül álljon itt egy ökölszabály azoknak, akik szeretnék csökkenteni a szívbetegségek kockázatát: legyen a derékbőségük kevesebb, mint a testmagasságuk fele.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
