A testtömegindex (Body Mass Index), azaz BMI a testsúly-testmagasság arányára alapozó kalkulációval ad egy értéket, amelyből következtetni lehet az elhízásra, illetve az ideális testsúlyra, netán a kóros alultápláltságra. Ezt az értéket bárki maga is kikalkulálhatja: a kilóban mért testsúlyt kell megszorozni a méterben megadott testmagasság négyzetével, bár számos netes kalkulátor is rendelkezésre áll a kiszámításához. A 30 feletti BMI-vel rendelkező embereket elhízottaknak tekintik, ha pedig e szám 40 fölött van, akkor súlyos elhízásról beszélnek (a világ egyes részein alacsonyabb BMI-értékeket alkalmaznak, hogy figyelembe vegyék a lakosság átlagos méretének különbségeit).

A BMI használata elterjedt, egyfajta szabványként szolgál az elhízottság meghatározására. Egy nemzetközi szakértői csoport azonban szakítana e hagyományokkal. A The Lancet által támogatott bizottság 58, több országból, és több orvosi szakterületről érkezett szakértője készített egy jelentést, amelynek a lényege, hogy az orvosok ne használják önmagában a BMI-t a kövérség diagnosztizálására, illetve sorolják két típusba az elhízást aszerint, hogy mennyi kárt okoz a páciensben. A szakemberek úgy vélik, hogy az elhízás jelenlegi BMI-alapú mérőszámai alá- és túlbecsülhetik az elhízás mértékét, és nem nyújtanak megfelelő információkat az egészségről az egyén szintjén. Ezek már csak azért is súlyos megállapítások, mert a csak a BMI-re vonatkozó definíció szerint világszerte több mint 1 milliárd ember tekinthető elhízottnak.

A kutatók indoklása szerint az elhízással kapcsolatos ártalmakat elsősorban a bizonyos szervek körül lerakódott túlzott testzsír okozza, és a BMI néha nem tud megfelelően utalni erre. Egy nagyon fitt személynek is lehet magas a BMI-je, miközben alacsony a testzsírja, míg az úgynevezett „normális” BMI-vel rendelkezők is hordozhatnak kockázatos mennyiségű testzsírt.

A felesleges testzsír megoszlása ​​személyenként is eltérő lehet, csakúgy, mint e zsírral kapcsolatos egészségügyi kockázatok. A túl sok zsír az ember derekán vagy olyan létfontosságú belső szervek körül, mint a máj és a szív, általában veszélyesebb, mint például a kar vagy a láb alatti bőrben lévő felesleges testzsír.

Azt a szakértők is hangsúlyozzák, hogy nem arról van szó, hogy sutba kellene dobni a BMI-t mint az elhízás diagnosztizálásának eszközét, viszont érdemes más testi mérésekkel (például a derékbőség, a derék-csípő arányának vagy a derékmagasság arányának a mérésével) együtt használni. A kutatók szerint a BMI-n kívül legalább még egy testméret-mérést kellene alkalmazni az elhízás diagnosztizálása során. Persze a nagyon magas, például 40 feletti BMI esetén jó okkal feltételezhető, hogy az egyénen túl sok a testzsír.

Bár a halálozás és az elhízással összefüggő betegségek kockázata folyamatosan nőhet a zsírtömeg növekedésével, a szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a magas testzsír önmagában még nem befolyásolja negatívan az egészséget. Mind a felnőttek, mind a gyerekek számára összeállítottak egy listát azokról a kritériumokról, amelyek alapján megállapítható, hogy valakinek valószínűleg egyéb testi problémákat is okoz az elhízás. Akinek például obstruktív alvási apnoéja, súlyos térdfájdalma vagy rossz szív- és érrendszeri egészségi állapota van, feltehetően a túlzott testzsírjával összefüggésben, azt klinikai elhízottnak minősítenék, míg valakit, aki elhízott, de nem mutat kóros szervműködést, a preklinikai elhízás csoportjába sorolnák. Persze ez utóbbi csoportba soroltak esetében is nagyobb az egészségügyi problémák kockázata, azonban ez a megkülönböztetés lehetővé tenné az elhízás személyre szabottabb kezelését.

„Kutatásunk célja az volt, hogy optimalizáljuk és egyénre szabjuk a betegek diagnózisát, valamint a kockázatot abban az esetben, ha nem kapnak ellátást. Úgy gondoljuk, hogy ez az újfajta jellemzés előnyös lehet mind a betegek, mind az egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi ellátás számára” – mondta a Gizmodónak a jelentés társszerzője, Robert Eckel, a Coloradoi Egyetem Orvostudományi Karának endokrinológusa.

Nemrég az is felmerült már, hogy 40 év felettieknél máshogy kellene számolni az elhízást.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.