A repülés elterjedt közlekedési formává vált, az emberek egyre több időt töltenek a repülőgépeken. Ennek ellenére a kutatók idáig még nem nagyon vizsgálták az ultrafinom részecskék és a korom koncentrációját a repülőgépek kabinjaiban, pedig ezek a szálló porok káros hatással vannak az egészségre.
Az ultrafinom részecskék olyan légköri szennyezőanyagok, amelyeknek a mérete 100 nanométernél kisebb, és szinte láthatatlanok a hagyományos légszennyezésmérők számára. Apró méretük miatt képesek mélyen behatolni a tüdőbe és akár átjutni a véráramba, ahol gyulladást, keringési problémákat vagy más egészségügyi gondokat okozhatnak. Csak egyetlen példa: egy közel 11 millió ember bevonásával végzett holland tanulmány kimutatta, hogy az ultrafinom részecskéknek több éven át tartó kitettség összefüggésben áll a korai halálesetekkel, beleértve a tüdőrákot is. Miután a hagyományos megfigyelési technikák nem veszik észre ezeket a részecskéket, nem vonatkoznak rájuk a légszennyezésre vonatkozó törvények.
https://hvg.hu/tudomany/20250326_airbus-zeroe-uj-keskernytorzsu-repulo-fejlesztesek-airbus-summit
Ezen tényekből kiindulva egy francia kutatócsoport egy műszercsomagot készített, amelyet az utasokkal együtt szállítottak a párizsi Charles de Gaulle repülőtérről európai úti célok felé. A szerkezetet az első sorokban vagy a konyhában egy üres ülésen helyezték el. Amit végül megfigyelhettek, annak voltak pozitív és negatív oldalai is.
Ami jó hír: az ultrafinomrészecske-szennyezettség nagyon alacsony volt az utastérben, legalábbis amikor a repülőgép utazómagasságon, viszonylag tiszta levegőben repült. Viszont a földön már más volt a helyzet. Az utasok beszállása és a repülőgép gurulása során igen magas koncentrációt mértek, aminek jelentős része a hajtóműből és tartalékaggregátorokból származó égéstermék. A szintek több mint a kétszeresei voltak annak, amit a WHO magasnak minősít. Ez a szennyezett levegő fokozatosan kimosódott a kabinból, miután a gép a levegőbe emelkedett, de a leszálláshoz közeledve ismét megnőtt. Hasonló volt a helyzet a koromrészecskék esetében is.
A Charles de Gaulle repülőtérről származó ultrafinom részecskéket nemcsak a repülőtéren tartózkodók lélegezhetik be, hanem a szomszédos településekre is szétterjednek – mutat rá a The Guardian. Az ilyen részecskék a repülőtértől több mint öt kilométerre is kimutathatók voltak. De Londonban sem jobb a helyzet: a Heathrow repülőtérről érkező ultrafinom részecskéket Nyugat- és Közép-Londonban is mérni lehet, ami azt jelenti, hogy emberek milliói lélegezik be ezeket.
A repülőgépek tehát továbbra is viszonylag szennyezőek, viszont kevésbé ellenőrzik ezeket a közúti forgalomhoz vagy az iparhoz képest. Azonban a probléma nem csupán és nem is elsősorban a légi utasokat érinti, hanem a gépen, illetve a repülőtereken dolgozókat. Egyelőre azonban hiányoznak a kutatások a repülőtereken világszerte dolgozó több mint kétmillió civil és katonai személyzet által belélegzett légszennyezés hatásairól.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
