50 csillagközi obejtumot is felfedezhet a világ legnagyobb kamerája
Ha a 3l/ATLAS üstökös felfedezése izgalmas volt – és kétségtelenül az volt –, akkor a 2026-os év csillagászati szempontból igazi áttörés lehet majd a tudomány számára.
Még csak a tesztelési fázisnál jár a chilei Vera C. Rubin Obszervatóriumban, de máris sikerült egy olyan űrbéli objektumot felfedezni vele, amihez hasonlót korábban még nem láttak a szakemberek. A csillagászok összesen 19 szuper- és ultragyorsan forgó aszteroidát azonosítottak a Naprendszerben, köztük egy olyat, ami kategóriájának eddigi leggyorsabban forgó égiteste – számolt be róla a Gizmodo.
Egy aszteroida forgási sebessége – miközben a Nap körül kering – információt adhat arról, hogy miként alakult ki, valamint, hogy milyen a belső összetétele és miként fejlődött a keletkezése óta. Egy aszteroida gyors forgása lehet például egy másik aszteroidával való ütközés eredménye, ami arra utal, hogy esetleg egy töredéke máshol keringhet a világűrben.
A The Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban megjelent publikációban a kutatók összesen 76 aszteroidát írtak le, köztük 16 olyat, ami szupergyorsan forog – egy fordulatot 13 perc és 2,2 óra közötti idő alatt tesznek meg –, valamint három ultragyorsat, amelynek forgási periódusa 5 percnél is rövidebb. A 19 aszteroida mindegyike 90 méternél nagyobb, a legnagyobb közülük pedig a 2025 MN45, amely egyúttal a leggyorsabban forgó ismert aszteroida az 500 méternél nagyobb aszteroidák közül.
Az 2025 MN45 átmérője egész pontosan 710 méter, és 1,88 percenként fordul meg egyszer a tengelye körül.
Sarah Greenstreet, az obszervatórium tudósa és a tanulmány szerzője szerint az aszteroidának nagyon nagy szilárdságú anyagból kell állnia ahhoz, hogy egy darabban maradjon, miközben ilyen gyorsan forog. A számítások szerint ehhez egy szilárd kőzet kohéziós szilárdságára lenne szükség, ami annak fényében meglepő, hogy a legtöbb ilyen aszteroida átalában egy törmelékhalomból áll.
A kutatók által azonosított gyorsan forgó aszteroidák többsége Föld-közeli objektum, vagyis a Nap körül keringenek, nem sokkal a Föld pályáján kívül. A nemrég felfedezett gyors objektumok többsége a fő aszteroidaövben vagy kissé távolabb található, ami jól mutatja, hogy a kutatók milyen messze képesek azonosítani ezeket a kivételesen gyors forgó objektumokat a Rubin Obszervatórium segítségével.
A szakemberek úgy vélik, az egység képességeivel a jövőben további hasonló égitesteket fedezhetnek fel, amelyek újabb információkat árulhatnak el a Naprendszer múltjáról.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
