Az idei év egyik legnagyobb csillagászati felfedezése a 3I/ATLAS nevű üstökös volt. Az égitestet – mely a Naprendszerben kering, és amelyről hamar kiderült, hogy egy csillagközi objektumról (interstellar object, ISO) van szó – még július 1-jén fedezte fel a NASA. A szakemberek azóta folyamatosan figyelik és vizsgálják, hogy minél több információt gyűjtsenek össze róla. Korábban a NASA több képet is kiadott már az üstökösről, a rendelkezésre álló adatok alapján pedig nemrég elérte a Földhöz legközelebbi pontját.
A 3l/ATLAS-ról és a felfedezéséről annyi szó esett az elmúlt fél évben, hogy az ember hajlamos elfelejteni, mennyire ritkának számít az, hogy egy csillagközi objektumot találnak a csillagászok. A szakemberek szerint évente nagyjából hét ISO halad át a belső Naprendszeren, a történelem során azonban csak hármat észleltek a tudósok. A jövőben azonban ez változhat.
A 3I/ATLAS előtt az emberiség mindössze két csillagközi objektumot fedezett fel: az 1I/’Oumuamua-t, amelyet 2017-ben fedeztek fel, és a 2I/Borisov üstököst, amelyre 2019-ben bukkantak rá. A számítások szerint azonban a Neptunusz pályáján belül nagyjából 10 000 csillagközi objektum lehet jelen, ami hatalmas számnak tűnik, ám ha ezek egyenlően oszlanának el, akkor is 210 millió kilométerre lennének egymástól.
A legtöbb ilyen objektum kicsi és sötét, messze keringenek a Naptól és a Földtől, és alig vagy egyáltalán nem változik, miközben áthaladnak a Naprendszeren. A nemrég Chilében megépített és beüzemelt Vera C. Rubin Obszervatórium azonban komoly változást hozhat ezen a téren – írja az IFLScience. Ennek oka, hogy a világ legnagyobb digitális kamerájával rendelkezik, és amikor jövőre elindul a 10 éves Legacy Survey of Space & Time (LSST) nevű program, olyan ultranagy felbontású felvételeket készít majd a kozmoszról, amilyenre még soha nem volt példa. Ennek köszönhetően az eddiginél sokkal több csillagközi objektum mutathatja meg magát. A becslések szerint 5–50 ilyen égitest válhat láthatóvá.
Amikor az obszervatórium 2025 nyarán közzétette első felvételeit, a kutatók mindössze néhány óra alatt több mint 2000 új aszteroidát fedeztek fel.
A kutatók szerint a szerkezet munkája akkor is felbecsülhetetlen értékű lenne, ha csak öt további ISO-t találna. Az eddigi felfedezett objektumok mindegyike különleges, az újabbak pedig jelentős mértékben járulnának hozzá ahhoz, hogy az emberiség alaposabban megismerje a Naprendszer és a világegyetem történetét.
Összességében a 2026-os év csillagászati szempontból rendkívül izgalmasnak ígérkezik, az adatok feldolgozása azonban hosszú évekbe telhet majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
