Régóta él az elképzelés, hogy a baktériumok nemcsak képesek lehetnek túlélni a világűr zord körülményeit, de az aszteroidák segítségével el is tudnak jutni az univerzum más részeibe. Ez az úgynevezett pánspermia elmélete, amelynek lényege, hogy az élet „magjai” mindenhol jelen vannak a világegyetemben, és a földi élet is így jöhetett létre.
Az elmélet bizonyos mértékben már igazolt, azt ugyanis régóta tudják a tudósok, hogy marsi meteorok csapódtak a Földbe, így a legfőbb kérdés, hogy ezek az élőlények tényleg elviselik-e azokat a szélsőséges körülményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egyáltalán el tudjanak hagyni egy bolygót.
Ennek kiderítésére az amerikai John Hopkins Egyetem kutatói újra szimulálták a Marsba csapódó aszteroida lökéshullámát, majd megmérték, hogy túl tudja-e élni egy baktérium, ami ezután vár rá.
A vizsgálatukhoz a Deinococcus radiodurans nevű mikrobát választották, amely arról ismert, hogy túléli a szélsőségesen magas sugárzást, a rendkívül alacsony hőmérsékletet, a szárazságot és más, rendkívül zord körülményeket. Mindezt a vastag, erős külső sejtfalának és erős DNS-javító mechanizmusának köszönheti. Ezek olyan tulajdonságok, amelyekkel egy feltételezett marsi élet is rendelkezhetett – írja az Interesting Engineering.
https://hvg.hu/tudomany/20250403_mars-felszin-kolonizalas-zuzmo
A becsapódási körülmények szimulálásához a csapat fémlemezek közé helyezte a mikrobákat, és gázpisztoly segítségével lövedéket lőtt rájuk. A lövedék a 480 km/h-s becsapódási sebességet is elérte, ami 1 és 3 gigapascal közötti nyomást generált. Összehasonlításként: a Mariana-árok mélyén lévő nyomás 0,1 gigapascal.
Az eredmények azt mutatták, a baktériumok szinte az összes tesztet túlélték 1,4 gigapascal nyomásnál, 2,4 gigapascal nyomáson pedig nagyjából 60 százalékos volt a túlélési arány. Ennél alacsonyabb nyomáson a sejtek nem mutattak látható károsodást. Magasabb nyomáson a sejtmembrán és a baktérium más része is sérült, de sok közülük így is életképes maradt. Az eredményeket a PNAS Nexus című tudományos folyóiratban közölték.
Lily Zhao, a tanulmány vezető szerzője szerint bár folyamatosan növelték a lövedék sebességét, azt tapasztalták, hogy a baktériumot nagyon nehéz elpusztítani.
A kutatók azt feltételezik, hogy amikor egy aszteroida csapódott a Marsba, akkor a törmelékek egy része 5 gigapascal nyomást kellett, hogy elviseljen, ugyanakkor nem minden törmelék volt ekkora nyomásnak kitéve. Emiatt elképzelhető, hogy egyes baktériumok túlélhették a folyamatot.
A szakemberek szerint mindez azt mutatja, hogy a baktériumok képesek lehetnek túlélni az űrutazást, és más bolygókat kolonizálni, így a jövőben a mostaninál is óvatosabbnak kell lenni egy idegen égitestre való utazás során, nehogy élettel fertőzze meg azt az ember.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
