szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Lengyel kutatók több zuzmófajtát is szimulált marsi körülmények között vizsgáltak meg, és azt találták, hogy az egyik különösen alkalmas lehet arra, hogy a bolygó felszínére küldjék.

Ha az ember egyszer szeretné elhagyni a Földet, hogy egy másik égitestet is kolonizáljon, akkor erre a legjobb lehetőséget a Mars jelenti. Amellett, hogy szilárd kőzetbolygóról van szó, a lakható zóna szélénél kering, vagyis folyékony víz is létezhet a felszínén. Ahhoz azonban, hogy valóban lakható legyen a planéta, terraformálásra van szükség: első körben valamivel magasabb hőmérséklet, valamint egy belélegezhető légkör egészen hasznos lenne.

A bolygó jelenlegi atmoszférájának 95 százaléka szén-dioxid, amelynek egy részét az oda telepített növények képesek lennének oxigénné alakítani. A lengyel Jagelló Egyetem kutatói nemrég azt vizsgálták meg, miként lehetne ennek nekikezdeni, és érdekes megállapításra jutottak: első körben érdemes lenne zuzmót küldeni a vörös bolygóra.

„A zuzmók sokféle ökoszisztémában élnek világszerte, de különösen fontosak az extrém környezetekben, például a forró sivatagokban és a hideg sarki régiókban. Extremofilként ismertek, vagyis szélsőséges hőmérsékleten, intenzív sugárzásnak kitéve és hosszan tartó szárazság mellett is túlélnek” – magyarázzák a kutatók az IMA Fungus című tudományos lapban megjelent publikációban, hogy miért éppen erre esett a választásuk. Ezek alapján azt feltételezik, hogy a világűr szélsőséges körülményeit is képesek lehetnek elviselni.

Újabb kutatás bizonyítja: víz lehet a Mars felszíne alatt

Lehet, hogy mégis alkalmas az élet fenntartására a Mars – csak éppen mélyen a felszíne alatt. Új szeizmikus bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a Mars mélyén folyékony víz lehet.

A zuzmó, amely valójában gombák, algák és/vagy cianobaktériumok hibrid kolóniája, különösen alkalmas jelölt arra, hogy ezekben a zord környezetekben megéljen. Aszályos időszakban, mivel amellett, hogy képes tolerálni az erős UV-sugárzást, egy anhidrobiózisnak nevezett állapotba kerül. Ez egy olyan állapot, amelyben az anyagcseréjét szinte teljesen leállítja, hogy így óvja meg magát a kiszáradástól. A csapat két zuzmófajt tesztelt öt órán át szimulált marsi körülmények között.

Az egyik a Diploschistes muscorum, a másik pedig a Cetraria aculeata volt. Mindkettőt a Marsra jellemző szélsőséges hőmérséklet-ingadozásnak, röntgensugárzásnak, valamint az ott uralkodó nyomásnak és légköri viszonyoknak tették ki. Míg utóbbiról kiderült, hogy a sugárzást nem tűri olyan jól, mint korábban gondolták, a Diploschistes muscorum a kutatók szerint jó eséllyel túlélhet a Marson.

Bár az eredmény biztató, egyelőre még további vizsgálatokat kell elvégezni, mielőtt zuzmót küldene az ember a Marsra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!