Az Epstein-Barr vírus (EBV), vagy más néven a humán herpeszvírus 4 a világ egyik leggyakoribb kórokozója, amivel kapcsolatban úgy vélik, hogy a felnőttek 95 százalékában lehet ott, ugyanakkor a legtöbb embernél nem okoz nyilvánvaló tüneteket.
A probléma az, hogy nem egyszerűen csak élethosszig marad a szervezetben, de olyan betegségek kialakulásával is összekapcsolták már, mint a daganatos megbetegedések, a szklerózis multiplex, de más súlyos egészségügyi szövődménye is lehet a jelenlétének. A Washingtoni Egyetem kutatói azonban most egy ígéretes megoldást találtak, amivel leküzdhető lehet a vírus.
A Science Alert beszámolója szerint a kutatók olyan antitesteket fejlesztettek ki, melyek az EBV-részecskék felszínén található két fehérjét célozzák meg. Ezek a fehérjék segítenek a vírusnak hozzáférni a B-sejtjekhez, ahhoz a fehérvérsejt-típushoz, amely központi szerepet játszik az immunrendszerben.
Azzal, hogy az újonnan kifejlesztett antitestek blokkolják ezeket a fehérjéket, lényegében elérhető, hogy ne fertőzzön a vírus, és az is, hogy az élet későbbi szakaszában újra aktiválódjon a szervezetben. Az erről szóló tanulmány a Cell Reports Medicine című tudományos lapban jelent meg.
Az emberéhez nagyon hasonló immunrendszerrel rendelkező egereknél ezek az antitestek megvédték az állatot attól, hogy elkapja az EBV-fertőzést.
https://hvg.hu/tudomany/20260305_vakcina-vedooltas-allergia-virusos-megbetegedes-leguti-fertozes
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy más vírusokkal ellentétben az EBV gyakorlatilag az összes immunsejthez képes kapcsolódni. Emiatt nagyon nehéz olyan specifikus immunsejteket találni, amelyek képesek leküzdeni és amelyekre antitesteket lehetne építeni. A kutatók így végül az újfajta antitest kifejlesztése mellett döntöttek.
A folyamat egyik legfontosabb része az volt, hogy olyan egereket tenyésztettek ki, amelyek emberi antitesteket termelnek, így az emberi szervezet is nagyobb valószínűséggel fogadja el az ezzel kapcsolatos oltást, ha az eljut a tesztelés fázisáig.
Amikor az állatokat két EBV-fehérjének, a gp350-nek és a gp42-nek tették ki, az egerek szervezete pontosan azt az immunválaszt adta, amelyet a kutatók kerestek, így lehetővé vált a precíziós antitest termelése. A kutatók végül 10 új antitestet izoláltak a laboratóriumban, amelyek közül kettő a gp350-et, nyolc pedig a gp42-t célozta meg.
Az egereken tesztelve az egyik antitest különösen ígéretes védelmet nyújtott az állatoknak.
https://hvg.hu/tudomany/20260219_immunrendszer-t-sejt-toxoplasma-gondii-kaszpaz-8
A kutatók azt remélik, hogy a megoldást felhasználhatják a csontvelő- és szervátültetések esetében. Ezek az eljárások az immunrendszer elnyomásával együtt mennek végbe, hogy ne történjen kilökődés, ez azonban lehetőséget ad az EBV-nek, hogy fertőzzön. A legnagyobb problémát az úgynevezett limfoproliferatív betegségek jelentik, amit a transzplantáció után az EBV válthat ki. Ebben az esetben a limfociták kontrollvesztése miatt életveszélyes daganatos betegség alakulhat ki.
Az új antitest segítségével azonban ez a folyamat megállítható. A fertőzés blokkolása különösen hasznos lehet a gyermekeket érintő transzplantációs esetekben, akik esetleg még nem fertőződtek meg az EBV-vel.
A kutatók szerint bár még a munka elején járnak, a jövőben megnyílhat az út egy olyan vakcina kifejlesztése felé, ami segíthet legyőzni az EBV-t.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Nyitóképünk illusztráció. Fotós: Shutterstock.)
