Nagyon sokat lehet arról hallani, hogy a talajba, vizekbe bekerülő mikroműanyag milyen súlyos környezeti károkat okoz, hogy aztán végül az emberi szervezetben landoljon a szemét. Arról viszont már sokkal kevesebb szó esik, hogy a mikroműanyagok nemcsak itt, hanem a levegőben is jelen vannak, a sanghaji Fudan Egyetem kutatóinak vizsgálata pedig azt mutatja, hogy ez tovább erősítheti a klímaváltozás egyébként sem gyenge hatását.
A kínai kutatók amerikai kollégáikkal arra jutottak, a széllel a világ minden részére eljutó apró, színes műanyagrészecskék elnyelik a napfényt, csapdába ejtik a hőt, és hozzájárulnak a hőmérséklet emelkedéséhez. Tanulmányukat a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban publikálták.
A tudósok laboratóriumi kísérletei és a légkör modellezése egyaránt azt mutatta, hogy a levegőben lévő műanyagszennyezés a korom hőmegkötő hatásának 16,2 százalékát teszi ki. Ez a hatás globális szinten ugyan csekély a kutatók szerint, de jelentős lehet azokon a területeken, ahol jelentős mennyiségű műanyag halmozódott fel – például a Csendes-óceán egyes részein. Ott a műanyagrészecskék hőmegkötő hatása 4,7-szerese volt a koroménak – emeli ki cikkében a Bloomberg.
A tudósok korábban már kimutatták a nano- és mikroműanyagok jelenlétét a légkörben: ahogy a műanyaghulladék az óceánba mosódik beborítja a szárazföldet, napfény hatására egyre kisebb darabokra bomlik, amíg a szél el nem sodorja a részecskéket a légkörbe, ahol bekerülnek a légáramlatba.
https://hvg.hu/tudomany/20260504_muanyag-lebomlasa-bakterium-kornyezetvedelem-mikromuanyag
Korábban már vizsgálták a kutatók, hogy milyen hatása lehet a légkörbe jutott mikroműanyagoknak a golbális felmelegedésre, de azt találták, hogy ez elhanyagolható, ugyanis a fehér színű darabokról visszaverődik a fény. A Fudan Egyetem tudósai azonban azt találták, hogy a légkörben lévő műanyagrészecskék többsége színes, és képes arra, hogy megkösse a hőt.
Drew Shindell, a Duke Egyetem klímakutatója és a tanulmány társszerzője szerint kísérleteik új megvilágításba helyezik a problémát azáltal, hogy pontosan megmérik a különböző színű részecskék napfény-elnyelésének mértékét. A csapat szerint a légköri műanyagok vagy már eleve sötétek, vagy sötétedni kezdenek, miközben elöregednek.
A hatások a Csendes-óceán szeméttel borított részén felerősödnek, de hasonló következménye lehet a tájfunoknak és trópusi ciklusoknak is, amelyek légköri gócpontokat létrehozva befolyásolhatják a regionális éghajlati mintákat, mivel az erős szél több műanyagrészecskét sodor a levegőbe.
Egy 2023-as szupertájfun például a tanulmány szerint közel 51 százalékkal növelte a nanoműanyagok légköri koncentrációját.
A kutatók egyelőre még vizsgálják, pontosan milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez a légköri mikroműanyag, ám az már most biztos, hogy a jelenlétük eleve káros a környezet számára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
