A sakk egyedülálló sport. Nincs benne helye a szerencsének, egy rosszul pattanó labdának, egy elnézett vonalnak. Nincsenek játékostársak, csak egyetlen ellenfél. Minden lépés mögött előrelátásnak és számításnak kell állnia, így logikusnak tűnhet, hogy a legjobb lépések hosszabb mérlegelés után születnek.
Egy német, egy holland és egy svájci kutató, akik egyébként már hosszú évek óta együtt dolgoznak, és tanulmányokat publikálnak döntéshozatallal kapcsolatban, legutóbb profi sakkozók több száz ezer lépését elemezték, és arra a következtetésre jutottak, hogy a legjobb sakkozók sokszor akkor teszik meg a legmegfelelőbb lépést, ha gyorsan döntenek.
A kutatók számítógép segítségével ítélték meg a legjobb lépést. A komputerek ma már sokkal jobbak sakkban, mint az emberek, így lényegében viszonyítási alapként használhatók az emberi lépés pontosságának megállapítására. A szakemberek kihagyták az első 15 lépést, mivel a nyitásokat gyakran memorizálják a sakkozók, ahelyett, hogy aktívan döntenék. Három időformátumban is összehasonlították az eredményeket: a klasszikus sakkban (a leghosszabb ideig tartó formátum, ahol a játékok gyakran több óránál is eltartanak), a gyorsban (ahol minden játékosnak általában körülbelül 20 perc gondolkodási ideje van), végül a villámharc (ahol általában 3 perc a gondolkodási idő).
https://hvg.hu/360/20260306_polgar-judit-hvg-portre-sakk-netflix-dokumentumfilm
Eredményeik azt mutatták, hogy a gyorsabb döntések jobb döntéshozatali minőséggel jártak együtt, még akkor is, ha figyelembe vették a döntés számítási összetettségét, az alternatív döntések egyediségét és az idő nyomását.
A kutatók persze nem azt állítják, hogy a rövidebb gondolkodási idő intelligensebb döntéssel jár együtt, hanem azt, hogy ha egy profi játékos gyorsan felismeri a „mintázatot”, a jó megoldást, akkor az gyakran tényleg a jó megoldás. A nagymesterek fejében annyi sakkmintázat van, hogy bizonyos helyzetekben szinte azonnal látják a helyes irányt.
Persze a hosszabb gondolkodás sem vezet rosszabb döntésekhez. Az ilyen megállások inkább bizonytalanságra, konfliktusra vagy rejtett nehézségekre utalnak. A játékosok akkor állnak meg, amikor nehéz döntéseket kell hozniuk, vagy amikor úgy érzik, hogy valami nincs rendben.
Ebben a kutatásban az intuíció persze nem egészen ugyanaz a fogalom, mint amit a hétköznapi emberek használunk. Egy sakknagymester „megérzése” határozottan nem véletlenszerű, hanem több ezer játszmából, mintából, hibából és korrekciós visszajelzésből épül fel. Egy erős játékos ránéz egy állásra, és azonnal felismeri a veszélyt vagy a lehetőséget. Ez az intuíció tulajdonképpen sűrített tapasztalat. Olyan, mint amikor egy tapasztalt tűzoltó „megérzi”, hogy össze fog omlani egy épület, vagy egy sebész azonnal kiszúrja a problémát egy CT-felvételen. Mindez nem varázslat, hanem extrém mintafelismerés.
Bár az élet nem olyan, mint egy sakkjátszma, a fenti kutatási eredmények mégis adnak egyfajta útmutatót arra nézve, hogy mikor bízhatunk a megérzéseinkben – magyarázza a ZME Science. Kezeljünk úgy egy problémát, mint egy sakkfeladatot. A megérzésed valami olyanból fakad, amiben sok tapasztalatod van? Ez egy olyan terület, ahol aktívan próbáltál fejlődni, és megbízol magadban? Ismerősek a minták? Ha a válasz ezekre a kérdésekre „igen”, akkor érdemes lehet bízni megérzésekben.
https://hvg.hu/360/202111__reformelkepzelesek_asakkban__alpha_zero__onutes__a_patthelyzet_feloldasa
Persze nem lehet minden lehetséges kimenetelt figyelembe venni, ahogyan a sakkozók sem tudnak minden lehetséges lépést kiszámolni. De ha a minták eléggé ismétlődnek, akkor a legjobb megoldás anélkül is megtudható, hogy ki kellene mindent számolni. Mindezt persze nem árt óvatosan kezelni, ugyanis a laikusoknál sokszor épp a gyors döntés vezet katasztrofális eredményhez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
