Május végén különleges és izgalmas eseményen vehetett részt a HVG fotóriportere, úgynevezett nyitott rámpás, Air to Air fotózásra kapott meghívót a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandártól, és így a kecskeméti repülőbázison felszállhatott a magyar légierő új, világviszonylatban is legmodernebb Embraer KC-390 „Millennium” szállítógépére.
Az eseményre meghívott fényképészek a kb. 420 km/h sebességgel repülő KC-390-es nyitott hátsó rámpájáról örökíthették meg a szállítógép mögött szorosan repülő katonai gépeket.
A nyitott rámpás szállítógép egyébként nem újdonság a magyar légierőnél, hiszen 1974-től már rendelkezésre állt a szovjet gyártmányú, legendás An-26-os repülőgép, amelyet Ancsának, illetve a szürke színe és a hangja miatt Ordító Egérnek is becéztek. Ezt a 21. századi követelményektől (sebesség, hatótáv, zajterhelés, navigációs és egyéb rendszerek) már régóta elmaradó típust 2020-ban vonták ki. A honvédségnek ez a szállítógép képessége kettő darab korszerű, brazil gyártmányú KC-390-es rendszerbeállításával tért vissza.
A fotóriporterek számára készített repülési tervben az szerepelt, hogy a szállítógépről megnézhetjük a magyar légierő modernizációja során újonnan beszerzett szinte összes típust, sőt a kecskeméti bázis sugárhajtású gépein kívül egy extra lehetőség is adódott a tervezett program végén.
A felszállás előtt a szállítógépen szállított emberekért teljes felelősséggel tartozó loadmasterek mindenkire speciális beülőhevedereket adtak, amelyet karabinerrel és erős alpinkötéllel kötötték a gép rakterében kifeszített sodronykötélhez. Kellett ez a plusz biztosítás, mert ugyan a rámpa széle előtt van egy fémkorlát, de egy erősebb széllökés vagy turbulencia miatt így is fennáll a veszélye, hogy az ember kirepüljön a raktérből.
A fotósoknak szóló biztonsági eligazítás egyik speciális része, hogy semmi „szabad”, vagyis kiesésveszélyes dolog nem lehet a fotósoknál: a kamerákat kiesésbiztosan kell rögzíteni, objektívcsere nincs, mindenki csak azt viheti a rámpára, ami a kezében van. A fotózandó gépek ugyanis nagyon közel fognak repülni a 420 km/h-val haladó szállítógéphez, és egy kieső objektív vagy hasonló kemény tárgy akár végzetes károsodást okozhat a másik gép hajtóművében, és a pilóták életét is veszélybe sodorhatja.
Ezután a felszállás még a tapasztalt szerzőnk számára is elképesztő élmény volt, ez a gép ugyanis 23 tonna terhet is elbír, most azonban üres volt, még üzemanyagból is csak a feltétlenül szükséges volt beletankolva, vagyis a hangosan felpörgő hajtóművekből kiáramló gázsugaraktól másodpercekig rázkódó repülő a fékek feloldásakor úgy meglódult, hogy a gép oldalfalával párhuzamosan ülő utasok a szorosra húzott biztonsági övek ellenére is a farrész felé kezdtek dőlni a gyorsulástól.
Miután az Embraer hamar a levegőbe szökkent és elérte az előre meghatározott magasságot és sebességet, a hangszórókban szinte azonnal megszólalt a pilóta rámpanyitásra figyelmeztető hangja, majd a hidraulika semmivel nem összetéveszthető hangja nyüszített fel és egyre erősebb fény tört be a hátsó nyíláson keresztül. Ezzel egyidőben elképesztő hangzavar lett, mivel már a két hajtómű hangja is csillapítás nélkül tört be a tehertérbe.
Sok idő nem maradt megszokni a vad körülményeket, a loadmasterek már csatasorba is állították a két csapatra osztott fotósok közül az első négy embert, köztük a cikk szerzőjét, a biztonsági köteleket a már említett sodronyhoz kapcsolták és a csapat indult is hátra.
A látvány elképesztő volt, a légierő legújabban beszerzett típusának, a cseh Aero Vodochody által gyártott L-39 „Skyfox” katonai kiképző- és könnyű harci repülőgépnek egyik kecskeméti példánya mindössze pár méterre lebegett a hatalmas szállítógép mögött, mintha egy láthatatlan vontatókötéllel lett volna a gépünkhöz erősítve, utána pedig mintha elengedte volna, a kiképzőgép kecses mozdulatokkal kezdte váltogatni a pozícióját.
A képre kattintva galéria nyílik!
És már jött is a következő látványos epizód: jobbról beúszott és közeledett a 44-es oldalszámú kétüléses JAS-39D Gripen, amely először egyedül közelítette meg a nyitott rámpán álló fotósokat.
Majd érkezett az L-39-es, ezután a Gripen és a Skyfox kötelékbe rendeződtek, pár percig így repültek, majd eltűntek a látótérből. (Nyitóképünkön ez a jelenet látható.)
De csak azért, hogy helyüket átvegye egy Falcon F7X.
A képre kattintva galéria nyílik!
A háromhajtóműves bizjet kicsit nagyobb távolságban állt pozícióba, majd két oldalról felzárkózott mellé a Skyfox és a Gripen.
A képre kattintva galéria nyílik!
Miuán elkészültek a képek, ők hárman kiváltak a kötelékből, hogy helyüket átvegye a „legnagyobb”, vagyis a méltóságteljesen közelítő Airbus.
Az A319-es pozícióba állt, megdöbbentő volt látni a levegőben ilyen közel repülni az utasszállítót, hiszen a civil repülésben az egy magasságon repülő ekkora gépek esetén a minimális elkülönítési távolság 5 tengeri mérföld, azaz 9,25 km, ez esetben viszont szemre talán száz méternél is kevesebb volt a két gép között.
A képre kattintva galéria nyílik!
Az előző mozzanathoz hasonlóan az Airbus mellé is felzárkózott a Skyfox és a Gripen, percekig kötelékben repültek, majd a loadmaster vállveregetéssel és a klasszikus keresztbe tett karokkal jelezte, hogy az első csapat számára véget ért a fotózás, jön a másik négy fotós illetve operatőr.
A képre kattintva galéria nyílik!
Mindenkit lecsatolt a sodronyról, majd leültetett a helyére, természetesen a biztonsági öveket becsatoltatva, hiszen a rámpa továbbra is nyitva maradt a fotósok második csoportja számára.
Miután ők is végeztek, jött az extra program: A KC-390-es nyitott rámpával átrepült a szolnoki légtérbe, ahol már vártak a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterdandár forgószárnyasai.
Ritka dolog, hogy egy viszonylag nagy méretű és sebességű merevszárnyú repülőgép kötelékben repüljön helikopterrel, a kihívás a pilóták számára abban van, hogy a KC-390-esnek a számára még biztonságos legalacsonyabb, míg a helikoptereknek a számukra még biztonságos legnagyobb sebességgel kellett repülniük.
A fotózás szempontjából is komoly kihívás ez: egyrészt a nagy meleg miatti légáramlás olyan turbulenciát okoz, amely miatt igencsak rázós volt a kis magasságú repülés, másrészt viszont a helikoptereknek a kisebb méretük miatt biztonsági okból nagyobb távolságból kellett követniük a szállítógépet, a nagy gép ugyanis nagy turbulenciát kelt.
De jópár percnyi finom helyezkedés után először az épp „nyugdíjba készülő”, vagyis hamarosan kivonásra kerülő Mi-17-es, majd a legmodernebb, szintén újonnan beszerzett Airbus H-225M szállítóhelikopter pilótái is mesterien helyezkedtek be a lehető legközelebbi, de még biztonságos pozícióba, így a szolnoki forgószárnyasokról is elkészülhettek a várt fotók és videók.
A képre kattintva galéria nyílik!
A képre kattintva galéria nyílik:
Összesen körülbelül két és fél órás repülés után a rámpa lassan becsukódott, majd a szállítógép visszaindult a kecskeméti bázis felé, de azért a leszállás előtt a pilóták - akik közül a kapitány korábban Gripen-pilóta volt, sőt az elsők között repült itthon a svéd vadászgéppel - bemutattak a taktikai repülésből is pár elemet, amelyek az ülésbe préseltek bennünket.
Veres Viktor további elképesztő légi felvételeit az alábbi cikkeinkben böngészheti végig:
Egy-egy látványos fotó után az elismerések mellett sokszor azt is megkapom, hogy „könnyű neked, onnan bárki tud ilyen képet készíteni”… Nem, egyáltalán nem könnyű. Sok olyan körülmény van, ami légifotózásnál bizony a fotós ellen dolgozik. Ezekre fel kell készülni és persze reagálni is szükséges, méghozzá pillanatok alatt. S ha minden összeáll – s persze szerencsém van – csak akkor készülhet el a megálmodott tökéletes kép. Vagy egyenesen képpár.
Magyar Gripenek kaptak el egy magyar katonai Airbust Litvánia fölött – abszurdnak hangzik, és az is volna, ha nem egy bemutató akcióról lenne szó. A harci gépek azt demonstrálták, miként biztosítja a magyar légierő a balti államok légvédelmét. A "behatoló" gépen ott volt Veres Viktor, a hvg.hu fotósa is. Mutatjuk a felvételeit.
Milyen a magyar misszió tagjaként a litvániai NATO-bázison szolgálni? Mit jelent az, hogy az oroszok szeretnek játszani a Szu-35-ösökkel, és mit kell ilyenkor tenniük a Gripenek pilótáinak? – egyikük erről is mesélt a HVG-nek. Helyszíni riportunk Siauliaiból.
Nyitókép: L-39NG Skyfox sugárhajtású kiképzőgép és JAS-39D Gripen. Fotó: HVG / Veres Viktor
