Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) július végén közölte, hogy leállítják az országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) működtetését azokban a megyékben, ahol a gazdák többsége ezt támogatta.
Az országos felmérés jelentős eltérést mutatott az egyes megyék között: a Dunántúl több megyéjében a működés fenntartása mellett alakult ki többség, míg az Alföld több térségében a gazdák a rendszer leállítását támogatják. Így végül csak Zala, Vas, Somogy és Baranya megyékben működött tovább a jégkármérséklő rendszer.
https://hvg.hu/itthon/20260709_orszagos-jegkarmerseklo-rendszer-halalos-fenyegetes-gazdak-aszaly-eso
A felmérés alapját az adta, hogy sokan úgy vélik: a JÉGER-rendszer felelős az idei, rendkívül súlyos aszályért is. Ennek érdemi tudományos megalapozottsága nincs, ám mivel augusztusban már csak az említett négy megyében működött a jégkármérséklő rendszer, érdemes egy pillantást venni a 30 napos csapadékösszeg-térképekre – így kiderülhet, mennyi csapadék hullott ott, ahol még működik a JÉGER, valamint at ország többi pontján, ahol szünetel a rendszer.
A HungaroMet térképén jól látszik, hogy augusztusban nem igazán volt olyan pontja az országnak, ahol érdemi csapadék hullott volna. Az Alföld – ahol a JÉGER-rendszer abszolút nem üzemelt már ebben az időszakban – szinte teljesen száraz, leszámítva egy-egy szerencsésebb régiót, főleg az északabbi területeken. Sok helyen azonban az egész havi csapadékösszeg nem éri el az 1 millimétert sem.
30 napos csapadékösszeg a HungaroMet térképén
HungaroMet
A Dunántúl több öntözést kapott, csak kevés helyen van 15 mm alatt a 30 napos csapadékösszeg. Azokban a megyékben, ahol üzemelt a JÉGER, nem volt kevesebb a csapadék, sőt: leginkább az vehető ki, hogy itt sok helyen valamivel több eső esett, főleg Zala és Somogy határán. A csapadék mennyisége tehát nem volt a JÉGER-mentes régiók átlaga alatt.
Hasonló képet fest az Időkép térképe is. (Az adatokban mutatkozó különbség a mérési sajátosságokból, valamint a mérőpontok helyszínéből is fakadhat – egy nyári zápor például rendkívül lokális tud lenni, így az is megeshet, hogy egy város egyik felében szakad az eső, a másikban pedig minimális csapadék sincs.)
30 napos csapadékösszeg az Időkép térképén
Időkép
Érdemes egy pillantást vetni a csapadékösszeg-anomália térképre is, amely azt mutatja, hogy az átlagoshoz képest mennyivel esett több/kevesebb csapadék az adott időszak alatt. A 30 napos térképen jól látszik, hogy az átlagosnál több csapadékot egyetlen országrész sem kapott, és nincs számottevő különbség a JÉGER-rendszert még használó területeken sem:
30 napos csapadékösszeg-anomália a HungaroMet térképén
HungaroMet
A fenti térképek azt mutatják, az ezüst-jodiddal működő JÉGER-rendszer nem „lövi szét” az esőfelhőket, mint azt a népszerű vélekedés tartja – olyannyira, hogy egyes régiókban, ahol tovább működött augusztusban, még több is volt a csapadék. Ez azonban csak egy hónapnyi megfigyelés, érdemes lesz hosszabb távon is szemmel tartani a csapadékhelyzet alakulását az egyes országrészek között.
A konteóhívőknek eközben már megszültett az elmélete arról, hogy miért eshetett a Dunántúlon, ahol a JÉGER üzemel, és miért nem az ország más területein, ott, ahol már leállt a rendszer: azért, mert a dunántúli csapadékot okozó felhők JÉGER-mentes területről származnak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
