A jövő búzafajtáinak nemesítéséhez is fontos kiindulópont lehet a genetikai sokfélesége miatt értékes tönkölybúza, amely közeli rokona a közönséges kenyérbúzának – adta hírül a HUN-REN.
Ennek ellenére a két gabona genetikai állománya számos ponton eltér: a tönköly különösen nagy genetikai változatosságot őriz, és olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik alacsonyabb ráfordítású, illetve ökológiai gazdálkodási rendszerekben történő termesztésre. Emiatt nemcsak élelmiszerként érdekes: génállománya a búzanemesítés számára is értékes genetikai erőforrás lehet.
A kutatókat az foglalkoztatta, hogy milyen genetikai tényezők állnak a gabonaszem egyes élelmirost-összetevőinek mennyisége mögött. Három fontos, vízzel oldható rostkomponenst – a vízoldható pentozánokat, a béta-glükánt és a fruktánt – vizsgálták. Ezek mennyiségét a búza genetikai háttere mellett a környezeti körülmények is befolyásolhatják, ezért a megfelelő genetikai változatok azonosítása a célzott nemesítés szempontjából különösen fontos.
https://hvg.hu/360/20250812_nemesites-genszerkesztes-aszaly-klimavaltozas-felmelegedes-buza-kukorica-agrar-mezogazdasag-termeles-meszaros-klara-hun-ren-agrartudomanyi-kutatokozpont
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete kutatóinak közreműködésével készült új vizsgálatba összesen 255, 28 országból származó genotípust vontak be: 169 tönkölybúzát, 73 kenyérbúzát és 13 vad hexaploid búza-genotípust. A kutatók a növények DNS-ét több tízezer ponton vizsgálták, majd úgynevezett teljesgenom-asszociációs elemzéssel keresték meg azokat a genetikai változatokat, amelyek összefüggést mutatnak az egyes rostkomponensek mennyiségével. A legfontosabb összefüggéseket egy kisebb mintán két egymást követő év eredményeivel is ellenőrizték.
A Frontiers in Plant Science című tudományos folyóiratban közzétett eredmények egy érdekes különbségre is rávilágítottak. Bár a tönköly- és a kenyérbúza teljes pentozántartalma hasonló volt, a tönkölyben átlagosan kevesebb vízoldható pentozánt, béta-glükánt és fruktánt mértek. Az alacsonyabb fruktántartalom különösen jó hír az irritábilis bél szindrómával (IBS) küzdőknek, hiszen a tönköly kiváló alapanyaga lehet az alacsony FODMAP-étrendű termékeknek.
A vizsgálat másik fontos eredménye 16, a tönkölyre jellemző SNP-marker azonosítása. Az SNP-k a DNS egyetlen „betűjét” érintő genetikai eltérések. A most azonosított markerek együttes vizsgálatával megbízhatóan megkülönböztethetők a genetikailag homogén tönköly- és kenyérbúzavonalak. Ez a génbankokban őrzött tételek azonosításában és a nemesítési programokban egyaránt hasznos eszköz lehet, illetve gátat szabhat a jövőbeli élelmiszer-hamisításoknak is.
A kutatás így nem egyszerűen arra a kérdésre kereste a választ, hogy a tönköly vagy a kenyérbúza tartalmaz-e több rostot. Az eredmények közelebb vihetik a szakembereket annak megértéséhez, hogy mely genetikai tényezők határozzák meg a gabonaszem fontos rostkomponenseinek mennyiségét.
https://hvg.hu/tudomany/20220514_jobb_minosegu_gabona_buzanemesites_feherjetartalom_novelese_adelaidei_egyetem
Az azonosított genetikai markerek a jövőben segíthetik a nemesítőket abban, hogy célzottabban válasszanak kedvező tulajdonságú növényeket, és ezáltal javítsák a búzafajták tápanyagminőségét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
