Elsősorban a mezőgazdasági termelés szenved kárt az egyre gyakoribb és egyre nagyobb területen, mind hosszabb ideig tartó aszályok miatt – figyelmeztettek a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjának (ATK) kutatói. Nem csak közvetlenül a csapadékhiány okoz azonban súlyos károkat a legfontosabb növénykultúráknál, a termőtalajok minőségromlása hosszabb távon is problémákat jelent.
Az idei aszályhelyzet annyira súlyos, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium is az időjárásra hivatkozva engedte el a nagy GDP-növekedési álmot. Bár a gazdasággal kapcsolatos problémák ennél jóval kiterjedtebbek, abban, hogy első félévben is épphogy nulla fölötti növekedést szenvedett ki magából a magyar gazdaság, nagy szerepe van az agrárium rossz teljesítménynek is.
Még nem takarítottak ugyan be minden terményt, ám amit pedig learattak, inkább csak átlagos vagy attól gyengébb volt. Búzából például 5,4 tonna volt hektáronként az Agrárminisztérium legutolsó, július 20-i közlése alapján a terméshozam, ami kevesebb, mint a tavalyi 5,8 vagy a 2023-as 5,6, igaz több, mint a súlyosan aszályos 2022-ben tapasztalt 4,5 tonnás hektáronkénti eredmény. Országszerte nagy a szórás, és még nem véglegesek az adatok (az agrártárca közlésekor például a búzatermés 70 százalékát takarították be).
Végleges adatok jöttek viszont már Békés megyéből, amelyet az ország többi részéhez képest erőteljesebben sújtott a szélsőségesen száraz időjárás, és jelentős részén az elmúlt időszakban lehullott csapadék ellenére jelenleg is nagyfokú aszályt jelez az aszálytérkép. Itt 2022-höz hasonlóan 4,5 tonnás a hektáronkénti búzatermés.
A területi különbségeket jól mutatja, hogy míg az Alföld délkeleti felén valahol a 2020-as jó termésű és a 2022-es súlyosan aszályos év közötti értékeket mutat a műholdas vegetációs index görbéje, addig a Duna-Tisza közének északi részén kísértetiesen hasonlít a 2022-es évihez. Érhető, hogy a még nem betakarított kukorica esetében miért jósoltak a 2022-es aszályos évre jellemző – hektáronkénti 3,4 tonnás – hozamot a HVG-nek korábban nyilatkozó szakemberek:
A kukoricával kapcsolatban gyakran felmerül, hogy vajon meddig lehet még termeszteni itthon a változó időjárási körülmények között, de Mészáros Klára, az ATK Mezőgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, növénynemesítő, megnyugtat a HVG ezt firtató kérdésére:
Magyarország jelenleg is alkalmas a kukorica termesztésére.
Ehhez azonban szükség lehet a termesztési körülmények finomhangolására, a termőterületek gondos kiválasztására, de kulcsfontosságú a fémzárolt, garantált minőségű vetőmag használata is. Az ATK kutatói mindenesetre intenzív nemesítéssel igyekeznek fokozni klímarezisztenciát mind a kukorica, mind a búza és a többi haszonnövény esetében is. De mégis hogyan?
