Legnagyobb kincsünk a látásunk, és e mondás megalapozottságát csak alátámasztani tudják azok, akik ilyen vagy olyan okból elveszítik ezt a képességet. Az öregkor egyike a látásra leselkedő súlyos fenyegetéseknek: világszerte legalább ötmillió ember szenved a progresszív, időskori makuladegeneráció nevű állapot késői szakaszától. Ez a betegség elpusztítja a retina közepén található fotoreceptorokat, az úgynevezett makulát, amely az olvasásért, az arcok felismeréséért és az apró részletek látásáért felel. A szem többi része és a látóideg azonban sok esetben még működőképes marad, és éppen ezt használja ki egy új technológia, a PRIMA.
Az újdonság mögött egy agy-számítógép interfészeket (BCI) fejlesztő startup, a Science Corporation nevű cég áll. Az újdonság olyan, mint egy számítógépes kiegészítés a szemhez. Egy rizsszemnél kisebb implantátumról van szó, amelyet egy ambuláns beavatkozás során a páciens szemébe ültetnek, a retina alá.
Az implantátum kisebb, mint egy rizsszem
Science Corporation
Ezt kombinálják egy speciális szemüveggel, amelyik „látja” a világot, és a vizuális információkat továbbítja a chipnek. Az implantátum 378, fényenergiával működő pixellel rendelkezik, amelyek a szemüveg által küldött fényt olyan jelekké alakítják, amelyek stimulálják a retina sejtjeit.
A PRIMA szemüvegeknek előre néző kamerái vannak, és a szem felé néző projektor pontosan az implantátumra világít
Science Corporation
Csodára persze nem szabad számítani, az eszköz nem állítja vissza a normális látást, a képek fekete-fehérek, a látómező pedig rendkívül szűk. Azonban már ez is óriási eredmény lehet azoknak, akik ennyit sem láttak. „Az egyik betegünk nemrég befejezett egy 300 oldalas regényt, és elküldte nekünk a könyvet” – mondta el Max Hodak, a Science Corporation alapítója és vezérigazgatója a TechCrunchnak. „Van egy vázlat a falon, amelyet az egyik páciensünk rajzolt a Sydney Operaházról. Vannak videók is, amelyeken a látásukat elvesztett betegek keresztrejtvényeket játszanak és sudokut oldanak meg” – tette még hozzá.
A fejlesztő cég arra számít, hogy egy új chippel javítani tudják a PRIMA látási képességeit, valamint a szemüvegét is, amelynek a működéséhez jelenleg akkumulátorra van szükség. A cél az, hogy valami hasonlót kínáljanak, mint amilyen a Meta AR-szemüvege, viszont egyelőre még gond, hogy a PRIMA energia- és számítási igényei jelentősebbek.
Az eszköz mostanra megkapta az Európai Unió CE-jelölését, amely lehetővé teszi 30 európai országban történő értékesítését. A cég szerint az első kereskedelmi forgalomba kerülő implantátumokat várhatóan heteken belül beültetik Németországban, majd Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is. A készülék azonban nem olcsó: minden egyes PRIMA eszköz várhatóan több százezer dollárba fog kerülni. A Science Corporation és európai orvosi partnerei jelenleg tárgyalásokat folytatnak egészségügyi szolgáltatókkal a térítésekről.
