Műholdfelvételek alapján Kína jelenleg egy olyan repülőgép-hordozó anyahajót épít, amely vetekedhet az amerikai haditengerészet legnagyobb hadihajóival. A szeptember 4-i felvételeken azt látni, hogy a Dalian nevű hajógyárban már zajlanak a munkálatok az azonosítatlan hordozó jellegzetes, gömbölyded orr-részén. Ezek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a teljes hossza 336-339 méter lehet.
A South China Morning Post beszámolója szerint ha a számítások helyesek, akkor a hajó megközelítené a 333 méteres USS Gerald R. Ford méreteit. A tervezett maximális hosszát tekintve a kínai repülőgép-hordozó akár 6 méterrel is túlszárnyalhatná a Fordot. Emellett mintegy 20 méterrel lenne hosszabb a kínai Fucsiennél.
Peking egyelőre nem erősítette meg a hajó típusjelzését vagy műszaki adatait. Az elemzők általában Type 004-esként hivatkoznak rá.
https://hvg.hu/tudomany/20220415_uss_gerald_r_ford_amerikai_haditengereszet_repulogep_hordozo
A hajótest megnövelt hossza jelentős többlet belső teret biztosíthat a kínai légierő számára. Egy nagyobb hajó több repülőgép befogadására és az üzemanyag tárolókapacitásának bővítésére is alkalmas. A számítások szerint 75-90 repülőgép férhet el benne, amihez képest a szintén kínai Fucsien szinte eltörpül a maga 50-60 gépes méretével.
Katonai szakértők azonban úgy vélik, ennél jóval prózaibb oka van annak, hogy a Type 004 ennyire hosszú: valószínűleg nukleáris meghajtást kaphat a hagyományos helyett. A megoldás nemcsak a hajó tartósságát, de a sebességét és a bevethetőségét is jelentős mértékben növelné.
A műholdképek azt is megerősítették, hogy Kína egy nagy méretű kísérőhajót is épít, amely lőszerrel, üzemanyaggal és egyéb utánpótlással látná el a hatalmas repülőgép-hordozót. A hajó nagyjából 271 méter hosszú és 37 méter széles, a mérnökök pedig július 9-e és július 12-e között bocsátották vízre. A szeptember 15-i új képek egy másik hajótestet mutatnak, amelyet ugyanabban a hajógyárban készítenek. A képelemző szoftverek alapján a második hajó ugyanolyan lehet, mint az első, és valószínűleg ugyanazt a célt szolgálja majd.
Mivel Kínának kevesebb tengeren túli katonai bázisa van, mint az Egyesült Államoknak, különösen fontos az utánpótlás biztosítása a haditengerészet számára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
