Az okosórák kalória(égetés)mérése biztos kapaszkodó sokak számára, akik jól esően nyugtázzák egy-egy edzés után, hogy megérte a „szenvedés”, hiszen rengeteg kalória tűnt el. A Florida International University kutatói azonban kijózanító következtetésre jutottak, amikor valódi pontossággal mérő kilégzésteszttel (az indirekt kalorimetriával) hasonlították össze négy népszerű okosóra adatait: valamennyi eszköz pontatlan volt, igaz, nem egyforma mértékben. Ami viszont érdekes: az eltérés az eszközt viselő személy testzsír-százalékával függött össze, függetlenül attól, hogy milyen márkájú volt az okosóra. És ez bizony elég nagy gond, ugyanis pont a kissé elhízottabbak (azaz akiknél több a testzsír) hoznak meg esetleg életmódbeli döntéseket az okosóra jelzései alapján.
A vizsgálatba 58 spanyol ajkú felnőttet (18 és 50 év közöttieket) vontak be. és úgy választották ki őket, hogy a testméretek és a bőrtónusok eltérjenek egymástól. A kiválasztottak mintegy a felének 30 vagy magasabb volt a testtömegindexe, ami azt jelenti, hogy elhízottnak minősültek, így a kutatók tesztelhették, hogy vajon befolyásolja-e az eredményeket ez a tény.
A résztvevőknek körülbelül tíz percig kellett tekerniük egy fekvő szobakerékpáron, felváltva mérsékelt és nehezebb szakaszokkal, illetve pihenőkkel. E gyakorlat alatt valamelyik okosórát viselték az alábbi, kereskedelmi forgalomba kaphatók közül: Apple Watch Series 8, Fitbit Sense 2, Samsung Galaxy Watch 5 vagy Garmin Forerunner 955. Ezzel egyidőben egy olyan, klinikai etalonként szolgáló géphez is csatlakoztatták őket, amelyik méri a leheletben lévő oxigén és szén-dioxid mennyiségét, és ebből pontosan ki tudja számítani, hogy hány kalóriát égetett el az illető. Ez a légzésalapú leolvasás szolgált viszonyítási alapként, ezzel hasonlították össze az egyes okosórák becslését.
Taimy Alvarez/Florida International University
Kiderült, hogy egyik okosóra sem mért pontosan, ráadásul a hibák következetesen túlbecslések voltak. Még az Apple-óra teljesített a legjobban: csak 22 kalóriával mutatott többet a valóságos értéknél. A Samsung edzésenként körülbelül 57 kalóriával, a Garmin átlagosan 69-cel becsülte túl az elégetett kalóriákat. A Fitbit egy külön történet volt. Hét olyan szélsőséges értéket produkált, ami több mint négy és félszerese volt a valódi kalóriaértéknek, így a kutatóknak hibaként kellett kivonniuk ezeket a fő elemzés futtatása előtt, így lett csak 3 százaléknyi a hiba. Viszont ha meghagyták volna ezeket az eredményeket is, máris plusz 129 százalék lett volna az eltérés.
A PLOS folyóiratban részletezett kutatás szerint a magasabb testzsírral rendelkező személyeknél az óra becslése átlagosan kevésbé volt pontos, és a hiba nagysága összefüggött a testösszetétellel. A szerzők statisztikai modellje szerint a testzsír növekedésével a hibamérték mindegyik eszköznél nőtt; a Garminnál és a Samsungnál ez különösen erőteljes volt.
A bőrszínt illetően nem találtak egyértelmű kapcsolatot a kalóriabecslési hibákkal ebben a kutatásban. Azonban azt a kutatók is megjegyezték, hogy az 58 résztvevőből csak négy tartozott a legsötétebb vizsgált bőrtónus-kategóriába, és ez túl kevés ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni, hogy az ilyen bőrtónusoknál biztosan nincsen probléma.
A vizsgálat végkövetkeztetése nyers és egyértelmű: a jelenlegi fogyasztói okosórák még nem elég megbízhatóak az elégetett kalóriák nyomon követéséhez, legyen szó akár a testsúlyukat kontrollálni próbáló személyekről, akár a nagy embercsoportokat vizsgáló tudósokról. Ennek leginkább az az oka, hogy az ilyen eszközök nem „kalóriamérők”. Többféle értéket használnak, így például pulzusszámot, mozgást, gyorsulást, életkort, testsúlyt, magasságot, nemet, és ezekből becsülik meg a kalóriafelhasználást különböző gyártói algoritmusokkal. A kutatók nem fértek hozzá az okosórák pontos algoritmusaihoz (ezek nem nyilvánosak), ezért nem tudták megmondani, pontosan miért romlik a pontosság magasabb testzsír mellett – írja a StudyFinds.
https://hvg.hu/tudomany/20260903_huawei-watch-d3-vernyomasmeros-okosora-kepessegek
Ettől függetlenül persze az okosórák továbbra is hasznosak lehetnek, amennyiben a felhasználók tisztában vannak az eszközök korlátaival. A szakemberek azt javasolják, hogy a kalóriaégetési adatokat inkább felső határként, semmint pontos mérésként kezeljék, és lefelé kerekítsenek a konzervatívabb becslés érdekében. Mivel a tanulmány megállapította, hogy a pontosság romlott a testzsír növekedésével, az elhízottabbaknak érdemes lehet további „tartalékot” is beépíteniük. Persze az egyetlen edzés során elégetett kalóriák helyett érdemesebb azokra az értékekre figyelni, amelyeket a viselhető eszközök általában jobban kezelnek, beleértve a pulzusszámot és a különböző pulzuszónákban töltött időt. A személyes trendek időbeli nyomon követése is hasznosabb lehet, mint egyetlen nap kalóriaégetésére koncentrálni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
