A tűzvészek által okozott pusztítás szemmel látható: erdők, házak, városrészek, vagy komplett régiók válnak a lángok martalékává. Amikor végre kialszik a tűz, hatalmas fekete területek jelzik, hogy hol haladt végig a pusztítás.
Pedig úgy tűnik, hogy még ekkor sem lehet fellélegezni: a Hawaiihoz tartozó Maui szigetén 2023-ban pusztító tűzvészt követő vizsgálatok ugyanis rámutattak, hogy a mérgező fémeknek való kitettség még hónapokig komoly fenyegetést jelentett.
A PNAS című tudományos folyóiratban megjelent friss kutatás során 1400 Mauin élő felnőtt vizeletét vizsgálták a tűzvészt követő 6–18 hónapban. Mint kiderült, a mintákban jelentősen nagyobb volt több fém, így például az antimon, a mangán, a bárium és az arzén szintje is. Sőt, összefüggésre lettek figyelmesek a szervezetben felhalmozódott nagy mennyiségű fém és a rendellenes tüdőfunkció között is – összegez a Gizmodo.
A tűzvészek felemésztik az épületeket, járműveket és lényegében mindent, ami az útjukba kerül. Az extrém hő hatására a fémek mikroszkopikus részecskékké alakulnak, amelyek aztán a füst révén a levegőbe kerülnek. Erre az erdőtüzek is képesek a talajban lévő ásványi anyagok hevítése által, de a városokat felégető tűzvészek füstje rendszerint magasabb fémkoncentrációt tartalmaz.
A kutatók a Maui szigetén 2023-ban pusztító tűzvész hosszú távú közegészségügyi hatásait kívánták felmérni. Ennek részeként 24 különböző fém koncentrációja után kutattak a lakosok vizeletmintáiban – és úgy tűnik, a sziget lakosai még a tűzvész után is sokáig ki voltak téve bizonyos fémek hatásainak.
https://hvg.hu/360/20260904_erdotuz-futotuz-tuzkarok-europa
Alika Maunakea, a tanulmány társszerzője kiemeli: az, hogy még a tűzvész után 6–18 hónappal is megnövekedett fémkoncentrációkat mértek, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a tűz óta ott van az emberek szervezetében. Az egyes fémek ugyanis nagyon különbözően viselkednek a szervezetben, és a kutatók úgy találták, hogy még később, a tűzvész után is időszakos vagy állandó jelleggel lehettek kitéve az emberek a különböző fémeknek.
A szakemberek szerint a hamu mellett a szennyezett talaj és a felkavart részecskék lehetnek ennek az okai.
Az eredményeket ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni, jegyzi meg a Gizmodo. Azt ugyanis a kutatók is elismerik, hogy a tanulmány nem talált olyan mértékű fémkoncentrációt senkinél, amely már elérné a fémmérgezés klinikai küszöbértékét. Ráadásul az sem megállapítható egyértelműen, hogy a mért fémkoncentrációnak mi volt a forrása – ehhez a tűzvész előtt is mintákat kellett volna gyűjteni.
A megállapítások azonban így is aggasztóak, mivel egyre több tűzvész pusztít Európában is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
