Speciális, vezeték nélküli hálózati rendszert fejlesztettek ki az amerikai Georgia Tech műszaki egyetem mérnökei. A megoldás lehetővé teszi, hogy az orvosok miniatűr implantátumokat juttassanak be a betegek szervezetébe. Ezek a szöveteken keresztül kommunikálnak egymással, hogy a kezelés pont ott induljon el, ahol arra szükség van – írja az Interesting Engineering.
Az intelligens, vezeték nélküli, autonóm hálózati rendszer (Smart Wireless Autonomous Networking System, SWANS) a test természetes ionvezető képességét használja fel elektromos jelek továbbítására az implantátum és a viselhető eszközök között. Ez a megközelítés kiküszöböli az olyan hagyományos vezeték nélküli technológiák – mint például a Bluetooth vagy az NFC – hátrányait, amelyek nehezen tudnak jeleket továbbítani a szöveteken keresztül.
Mivel a rendszer energiaigénye rendkívül alacsony, így lehetővé vált, hogy a beültetett érzékelőket 3 milliméteresnél kisebbre zsugorítsák. Ez a mérettartomány már lehetővé teszi, hogy műtéti beavatkozás helyett injekciós tűvel juttassák őket a szervezetbe. Az eszközök nemcsak egymással, egy külső egységgel is képesek kommunikálni.
https://hvg.hu/tudomany/20251022_szem-implantatum-mikrochip-latas-helyreallitasa-olvasas-klinikai-vizsgalat-ebx
A kutatók laboratóriumban, rágcsálókon végeztek teszteket: egy olyan hálózatot hoztak létre, amely a test különböző pontjain elhelyezett érzékelőket és idegi interfészeket kötötte össze. Amikor egy érzékelő mozgást észlelt a rágcsáló mellső mancsában, automatikusan aktiválódott egy másik eszköz, amely ingerelte a hátsó láb egyik izmát; az így létrejövő izomösszehúzódás az állat természetes járásának egy részletét utánozta. Eredményeiket a Science című tudományos lapban mutatták be.
A Swans elektromos impulzusokat továbbít a környező szöveteken keresztül. Az egyes implantátumok úgy programozhatók, hogy felismerjék a meghatározott feszültségű és időtartamú impulzusokat, lehetővé téve ezzel, hogy a hálózat szelektíven aktiválja az egyes eszközöket. A rendszer ennek köszönhetően képes elkülöníteni a biológiai jel észlelésének helyét az aktív kezelés helyétől.
Az implantátumok passzív elektronikai alkatrészeket használnak, amelyek önmagukban gyakorlatilag nem fogyasztanak energiát. Aktiváláskor azonban működésbe lépnek, és elvégzik a számukra előre kijelölt feladatot. A kutatók számításai szerint egy ilyen eszköz egy éven át működhet a cseréje előtt, a leadott impulzusok pedig nem károsítják a környező szöveteket.
https://hvg.hu/tudomany/20260330_uj-implantatum-hobit-gyogyszerek-adagolasa
Maguk a beültetett egységek egyszerűek, csak arról kommunikálnak, hogy észleltek-e egy bizonyos állapotot, vagy hogy el kell-e indítani egy adott műveletet. Az összetettebb számítási feladatokat a külső egység végzi el, amely képes összesíteni a különböző implantátumoktól érkező adatokat, és összehangolni a test más részein elhelyezett eszközök által végzett terápiás műveleteket.
Ez a megközelítés a jövőben olyan hálózatok felépítését teheti lehetővé, amelyekben az érzékelők folyamatosan figyelik a biológiai állapotot, és szükség esetén automatikus megkezdik a beavatkozást. Ez lehet az ideg stimulációja, vagy egy gyógyszer adagolása.
A kutatók szerint a végső cél az emberi egészségmegőrzés teljes automatizálása. Ennek köszönhetően a terápiát pontosan akkor és ott tudják majd alkalmazni, amikor és ahol arra szükség van. Mindezt a szervezet egészére kiterjedő, összehangolt módon.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
