Könnyen lehet, hogy a náci Németország nem is volt olyan közel egy működő atomreaktor megépítéséhez, mint azt korábban feltételezték – állítja egy friss kutatás, mely arra jutott, hogy valójában nagyon is messze voltak ezen cél elérésétől.
A történészek eddigi vélekedése szerint az amerikai, atomfegyver létrehozására életre hívott Manhattan-terv egyfajta válasz volt a náci Németország – vélt – előnyére a területen. A németek végül működő atomreaktort és nukleáris fegyvert sem tudtak készíteni, de hogy mennyire voltak messze ettől, az mai napig viták tárgya.
A Columbia és a Marylandi Egyetem kutatói az Uranprojekt nevű német atomprogram történelmi dokumentumainak áttekintésével igyekeztek felmérni, hogy mégis meddig jutottak Hitler tudósai.
Egészen pontosan a B8-ra fókuszáltak, amely a náci Németország utolsó, 1945-ben végzett nagyszabású uránkísérlete volt – emeli ki a Gizmodo. A háború után két évvel Werner Heisenberg, a projekt vezetője azt állította, hogy a reaktoruk kicsivel több uránnal már működőképes lett volna.
https://hvg.hu/tudomany/20260928_enigma-titkos-uzenet-kodfejtes-gpt-6-astra-mesterseges-intelligencia
A PNAS Nexus című tudományos folyóiratban megjelent eredmények azonban mást mutatnak: a kutatók szerint az Uranprojekt messze volt attól, hogy grafit- vagy nehézvíz-moderálású reaktort tudjon építeni.
„Az új nukleáris elemzésünk rámutat, hogy a B8-nak a kritikus állapot eléréséhez nagyjából kétszer annyi uránra, és 2,3-szor több nehézvízre lett volna szüksége, messze meghaladva Heisenberg becsléseit” – magyarázzák a kutatás szerzői.
Ez arra is rámutat, hogy a nácik messze nem rendelkeztek elég nehézvízzel a nukleáris láncreakció fenntartásához. A B8-nak a tanulmány szerzői szerint körülbelül kétszer annyi nehézvízre lett volna szüksége, mint amit a nácik által megszállt Norvégiában található Norsk Hydro erőmű az egész háború alatt előállított. (Ez a létesítmény látta el a német atomprogramot is.)
A Gizmodo megjegyzi: Heisenberg a modern kvantumfizika egyik úttörője volt. 1939-ben, egy évvel a maghasadás felfedezése után csatlakozott a német atomprogramhoz, és összesen nyolc olyan kísérletet vezetett, amelyek az uránból történő energiatermelés megvalósíthatóságát vizsgálták.
A kutatás azt is megállapította, hogy a katonai kudarcok a nukleáris kutatások háttérbe szorítására késztették a németeket. A háborút követően a náci atomprogram elemei amerikai és/vagy szovjet hírszerző szervek gyűjteményébe kerültek, vagy egyenesen a feketepiacon landoltak. Ez, emelik ki a kutatás szerzői, lehetővé tette például Heisenberg számára, hogy olyan állításokat tegyen, amelyeket független forrásból képtelenség volt ellenőrizni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
