Furcsa rádiójelek érkeztek az Antarktisz mélyéről, és senki sem tudja, mi lehet a forrás

Különleges vizsgálatot végeznek az amerikai Penn State Egyetem kutatói az Antarktisznál. Egész pontosan: az Antarktisz felett, a szakemberek ugyanis egy ballon segítségével egy sor műszert lebegtetnek, amit a Déli-sarkvidék felé irányítanak. Az Antarktiszi Impulzív Tranziens Antenna (Antarctic Impulsive Transient Antenna, ANITA) nevű kísérlet célja a kozmikus neutrínók, vagyis a csak a gravitáció és a gyenge kölcsönhatás révén kölcsönhatásba lépő apró részecskék kimutatása. Ezek távoli csillagászati forrásból származnak, és akkor detektálhatók, amikor kölcsönhatásba kerülnek a jéggel.

Stephanie Wissel, az egyetem tudósa szerint a 40 kilométeres magasságban lebegő ballon műszereivel azt a rádiójelet képesek érzékelni, ami az említett kölcsönhatás révén keletkezik. Bár a neutrínók detektálása önmagában is elég furcsa, a csapat nemrégiben különösen szokatlan rádiójelekkel találkozott, amelyek látszólag cáfolják a részecskefizikáról alkotott jelenlegi ismereteket. A csapat szerint két szabálytalan rádióimpulzust rögzítette, amelyek a jég alól érkeztek – írja az IFLScience.

Wissel szerint ahhoz, hogy az impulzust detektálni lehessen, 6000–7000 kilométer vastag kőzetrétegen kell áthaladnia. De ha ez megtörténik, akkor kölcsönhatásba is kell lépnie vele, így el kell, hogy nyelje a réteg, vagyis detektálhatatlanná válik.

A szakember azt mondja, jelenleg nincs magyarázata a csapatnak arra, hogy mivel lehet dolga, de azt tudják, hogy minden valószínűség szerint ezek nem neutrínók.

Felszállás közben az ANITA ballonja

Stephanie Wissel / Penn State

Amikor a tau-neutrínók a jégbe csapódnak, kölcsönhatásba lépnek egymással, és rádiósugárzást bocsátanak ki, amit „jégzáporoknak” (ice shower) neveznek. Emellett egy másodlagos részecskét is létrehoznak, egy tau-leptont, amely haladása során bomlik. Az így létrejövő sugárzást „légzáporoknak” (air shower) nevezik.

A jelek elemzésével a kutatók meghatározhatják a létrehozó részecske tulajdonságait, és megpróbálhatják visszakövetni azt annak forrásáig. Ebben az esetben azonban komoly problémát jelent, hogy a rádióimpulzus szöge sokkal élesebb, mint amit a modellek előre jeleznek.

A szakemberek más obszervatóriumok alapján arra jutottak, hogy semmi olyat nem tapasztaltak eddig, ami magyarázná az ANITA adatait.

Hogy milyen részecskék okozhatják a jeleke – ha nem a neutrínók –, egyelőre nem tudni, de a csapat nem zárja ki, hogy egy ismeretlen részecskéről van szó. Ha ez igaz, akkor az a fizika eddig ismeretlen területére vezethet – összegeztek a szakemberek a Physical Review Letters című tudományos lapban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.