Az AI premier előtt törölte egy svéd reality teljes évadát
Már nem az élet, hanem az AI a legjobb forgatókönyvíró: a svéd TV4 halasztani kényszerül a The Challenge című reality premierjét, mert elveszett az összes kész epizód.
A mesterséges intelligenciát sokan tartják veszélyesnek, és bár a Terminátorban megismert Skynettől még messze van, egyre gyakrabban történnek aggasztó dolgok.
A kérdés adott: mennyire veszélyes valójában az AI? Mi történne, ha csak úgy letennénk egy virtuális világban, és instrukciók, célok nélkül hagynánk boldogulni és tanulni? Erre kereste a választ a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) mesterségesintelligencia-kutatócsoportja (CSAIL) is.
A szakemberek egyszerűen magára hagytak egy AI-ügynököt egy korlátozott virtuális világban, majd figyelték, hogy mi történik. Elsőre azt gondolná az ember, hogy az Eko becenevű, egy homár virtuális testében létező ügynök csak céltalanul bolyongott a világban, és folyton akadályokba ütközött. Pedig nem.
A kutatók egészen pontosan arra voltak kíváncsiak, hogy a szabad kezet kapott Eko képes-e rájönni segítség nélkül a környezete alapvető működési mechanizmusaira. Összesen 13 Ekót figyeltek meg a szakemberek a vizsgálat során, valamennyien 30 órán keresztül barangolhattak egy Roblox-szerű grafikával rendelkező virtuális szigeten. A kutatók csak hátradőltek, és figyelték, mi történik.
Az AI remekül eljátszott, sőt, kísérletezett is a rendelkezésére álló tárgyakkal: kis blokkokkal, egy nagy „kővel”, és egy aranygyűrűvel. A mesterséges intelligencia szinte azonnal elkezdte felfedezni a környezetét, miközben a kutatók folyamatos betekintéssel rendelkeztek a döntési folyamatai mögé.
Az Ekók szétdobálták a blokkokat, alakzatokat építettek belőlük, a saját nevüket is kirakták velük a földön, és kisebb darabokra is szétzúzták őket. Sőt, magasabb helyekre is felmásztak a segítségükkel, miközben folyamatosan jegyzeteltek a sziget fizikájáról és korlátairól.
Még játszottak is: bowlingoztak és kosárlabdáztak a rendelkezésükre álló eszközök segítségével, sőt, az egyik Eko rájött arra is, hogy a sziget legmagasabb pontját is elérheti, ha egymásra helyezi az építőelemeket – összegez a Gizmodo.
Az egyik Eko a hanyagságát is bizonyította, ő ugyanis elhagyta a gyűrűt, a követ, és egy blokkot is beleejtett a virtuális óceánba, amely egyébként egy számára tiltott területen volt. Az Eko úgy búcsúzott ezektől, mintha egy szeretteit veszítette volna el: egy emlékművet is állított nekik, egy kisebb szertartással együtt.
Pár órával később ez az ügynök egy templomszerű építményt is felhúzott, benne egy oltárral és egy obliszkkel. Ezt követően véletlenül beleesett az óceánba, de a kutatók visszateleportálták őt a szigetre, amit „a zarándoklata méltó befejezéseként” értelmezett.
Az AI-ügynökök viselkedése olykor tudományos módszereket idézett, és több érdekes felfedezést is tettek.
Alig 5000 ember látja a világon, mire képes valójában a mesterséges intelligencia
Andrej Karpathy, az OpenAI egyik alapítója szerint óriási a szakadék a felhasználók és a fejlesztők között, és nagyon kevesen használják arra a mesterséges intelligenciát, amire valójában való.
A szakemberek az állatok játékának néhány jellemző elemét is felfedezték az AI-ügynökök viselkedésében, például, hogy saját szabályokat állítottak fel, ugyanazokat a dolgokat ismételték újra és újra, kis módosításokkal, és célokat tűztek ki maguk elé, bár nem vették túl komolyan azokat.
A kutatók szerint a megfigyelt alulról felfelé építkezés jelentős következményekkel járhat a gépi tanulás szempontjából. A modelleket ahelyett, hogy az internetről összeszedett adatokkal tanítanák őket, olyan módszerrel is lehetne képezni, amelyek bizonyos alap instrukciók után magára hagyják az AI-t. „Megeshet, hogy egyes képességeket inkább feladatok segítségével a legjobb megtanítani” – jegyzik meg az MIT szakemberei.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
