6900 km hosszú adatkábelt vezet a Meta Franciaországig, ez lesz a világ leggyorsabbja
A Meta elsőként készített 1 petabit/másodperc adatátviteli sebességgel rendelkező, tenger alatti kábelt. Mindezt úgy, hogy a kábelek mérete nem lett nagyobb.
Oroszország halászhajókat használhat arra, hogy feltérképezzék az Európát az Egyesült Államokkal összekötő tengeri kábelhálózatot – számolt be róla a The Telegraph. A lap azt írja, több mint 500 olyan esetet sikerült feltárni, amelyben orosz halászhajók négy és fél éven keresztül kritikus jelentőségű kommunikációs kábelek felett tartózkodtak.
Az adatok a Global Fishing Watch nevű szervezettől származnak, amely műholdas adatok segítségével követi nyomon a hajók mozgását a nyílt óceánon. A gyanús orosz hajók műholdas útvonaladatait ezután összevetették azokkal a térképekkel, amelyeken a tenger alatti kábelek is fel van tüntetve.
Bár a kábelek helyzete nagyjából ismert, épp azért, hogy a hajók még véletlenül se tegyenek bennük kárt, a kábelekkel kapcsolatos bármilyen művelet pontosabb helyadatakat igényel.
A The Telegraph három példát is említ olyan orosz hajókkal kapcsoaltban, amelyek látszólag kritikus infrastruktúrát térképeztek fel. Az egyik hajó kilenc különböző, az Atlanti-óceán alatt húzódó kábel nyomvonalát követte – köztük az Atlantic Crossing 1 távközlési kábelt és a Sprint Corporation tulajdonában lévő, már üzemen kívül helyezett TAT-14-et.
Egy másik hajó a transzatlanti Hibernia Express nevű kábel közelében töltött el több időt, majd a Shetland-szigeteket a Feröer-szigetekkel összekötő Shefa-2 kábel útvonalát követte. A harmadik hajó részben az Amitie és a Grace Hopper nevű kábelek nyomvonalán haladt, amelyek az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Spanyolországot kötik össze az Egyesült Államokkal.
A műholdas adatok alapján a hajók többször is lelassítottak, és olykor csupán 3-5 km/h-val haladtak. Haditengerészeti tisztviselők szerint az orosz halászhajók elég nagyok ahhoz, hogy távirányítású víz alatti járműveket szállítsanak, és azokat alacsony sebesség mellett vízre is bocsássák. Ha egy ilyen egység 100 méterrel a kábel fölött van, milliméter pontossággal be tudja azt mérni.
A NATO egyik tisztviselője a lapnak arról beszélt, pontosan tisztában vannak vele, hogy az oroszok mit és hol csinálnak, és azt is elmondta, hogy ezen hajók egy részénél a fedélzeten még soha nem láttak egyetlen halat sem.
Tajvant is elérte a tenger alatti hibrid háború, Kína lehet a háttérben
Egyre gyakrabban szakadnak el száloptikai kábelek a tenger mélyén, és egyre gyakrabban feltételezik az érintett hatóságok, hogy Kína állhat a szabotázsok hátterében.
Becslések szerint mintegy 87 milliárd dollár értékű gazdasági forgalom bonyolódik a tenger alatti kábeleken keresztül. Emiatt a NATO és Oroszország közötti esetleges konfliktus esetén ezek az egyik elsődleges célponttá válhatnak. Az említett halászhajók Oroszország úgynevezett árnyékflottájához tartoznak. A kifejezés olyan kereskedelmi hajókat takar, amelyek tevékenységét nem lehet közvetlenül a Kremlhöz kötni.
Bár a tenger alatti kábelek kritikus infrastruktúrának számítanak, a hatalmas távolságok miatt gyakorlatilag lehetetlen a folyamatos ellenőrzésük és védelmük. Ráadásul a kábelek jelentős része nemzetközi vizeken halad át, így a hajók szabadon közlekedhetnek felettük, és feltérképezhetik a nyomvonalukat. Bár a haditengerészetek egységei gyakran követik ezeket a gyanús tevékenységet folytató hajókat, önmagában a gyanús tevékenység ritkán ad jogalapot a hajó feltartóztatására vagy lefoglalására.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
(Nyitókép forrása: BERND WUSTNECK / dpa Picture-Alliance via AFP)
