Amerikai kutatók egy speciális sejtcsoportot azonosítottak épp azon a területen, ahol a prosztata jóindulatú megnagyobbodása is megfigyelhető.
Régóta ismert, hogy a porsztatánál a kor előrehaladtával jóindulatú megnagyobbodás figyelhető meg. Ez a jóindulatú elváltozás csak egyetlen területen, a porsztata húgycsövet körülvevő részén alakul ki, ám a kutatók nem teljesen értik, hogy ez miért következik be, és miért éppen ott. A kérdést most a Johns Hopkins Egyetem tudósai válaszolhatták meg, akik a húgycső környékén találhatták meg a változás felelősét – írja a Science Alert.
A tudósok egysejt-RNS-szekvenálás segítségével azonosítottak egy olyan prosztatasejt-populációt, amely különösen nagy számban van jelen ebben a régióban.
A prosztata jóindulatú megnagyobbodása (BPH) az egyik leggyakoribb prosztataprobléma az 50 év feletti férfiak körében. Bár a hormonális változások, a gyulladás és a sejtnövekedés is szerepet játszik a folyamatban, pontosan senki sem tudja, miért alakul ki pontosan.
A kérdés megválaszolása érdekében az egyetem tudósai olyan nem daganatos prosztataszöveteket elemeztek, amelyek prosztatarákban szenvedő férfiaktól származtak. A vizsgálatba 10 férfit vontak be, a mintákat pedig a mirigy három fő zónájából vették ki. A kutatók azt vizsgálták, hogy a 130 ezer egyedi sejtben mely gének voltak aktívak és passzívak.
A fent említett zónában a kutatók egy olyan jellegzetes sejtpopulációt azonosítottak, amely a prosztata más részein csak ritkán fordul elő.
Hosszú távú kutatási eredmények szerint a lokalizált prosztatarákkal diagnosztizált férfiaknak nincs feltétlenül azonnal szüksége sugárterápiás vagy műtéti kezelésre, a betegséget a legtöbb esetben elegendő kontrollvizsgálatokkal nyomon követni.
Ezek a sejtek a bazális sejtek egy WIF1+ jelölésű altípusát jelentik, a kutatók szerint pedig egyedi génexpressziós profillal rendelkeznek. A WIF1+ sejtekhez köthető egyes gének reagálnak az androgénekre – a szteroid hormonok egy csoportjára, például a tesztoszteronra –, és érintettek azokban a jelátviteli útvonalakban, amelyek befolyásolják a prosztata növekedését és fejlődését.
A kutatók szerint mindez megmagyarázza, hogy a gyulladáscsökkentők, valamint a WNT nevű növekedési jelátviteli útvonal csillapítás hatására miért alakul ki ritkábban prosztatarák abban a régióban, ahol a mostani sejtcsoportot megtalálták. Eredményeiket a The Journal of Pathology című tudományos lapban közölték.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy egyelőre csupán feltételezésről van szó, de a vizsgálati eredmények fényében érdemes lehet alaposabb kutatásokat végezni a témával kapcsolatban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Nyitókép forrása: Shutterstock)
A nyári termelési krízishetek után már nem „csak a szokásos” a helyzet a paksi atomerőműben.
